A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A délvidéki városi népesség vallási megoszlása A Délvidék városainak népessége elemzett korszakunkban a lakosság számának egyötödétegynegyedét tette ki. A városi népesség száma egy fél évszázad alatt (1880-1930) közel hatvan százalékkal növekedett. 1880 és 1931 között a délvidéki városokban a viszonylag kis létszámú protestáns vallású népesség száma gyarapodott a legnagyobb mértékben, közel kétszeresére nőtt. Ezt követően rendre a görögkeleti (ortodox) (79 százalék), izraelita hitű népesség gyarapodott (52 százalék) és utolsóként, mintegy felével a katolikus vallásúak. 1880 és 1941 között is a protestánsok száma nőtt a legjobban (44,9 százalékkal), de a Tisza-Maros szögének vissza nem csatolása csökkentette a görögkeleti vallású népesség nagyságát (mintegy 40 százalékkal), ugyanakkor mintegy ötödével nőtt (23,7 százalék) a katolikus és izraelita hitű városi populáció. A Délvidék városi népessége vallás szerint, 1880-1941 Év összesen Katolikus Görögkeleti Protestáns Izraelita 1880 1910 1921 1931 1941 1910(1880=100,0) 1921 (1910=100,0) 1931 (1921=100,0) 1941 (1931=100,0) 1910 1921 1931 1941 231 518 317 980 319 557 369 842 248 061 150 942 214 355 205 460 225 608 186 717 63 599 76 187 87 815 113 771 39 035 Egy korábbi népszámlálás százalékában 137.4 100.5 115,7 67,1 142,0 95,9 109,8 82,8 119,8 115,3 129,6 34,3 Az 1880. évi népszámlálás százalékában 137,4 138.0 159,7 107.1 142.0 136.1 149,5 123,7 119.8 138,1 178.9 61,4 8 383 15016 12 167 16 647 12 143 179,1 81,0 136,0 72,9 179,1 145,1 198,6 144,9 8 257 12 189 11 810 12 563 9 835 147,6 96,9 106,4 78,3 147,6 143.0 152.1 119,1 Az előző táblázat nem azonos terület vallás, felekezet szerinti városi népességszámának adatait foglalja össze. Az alábbiakban ezért külön részletezzük a Délvidék Duna jobb partja és DunaTisza köze régiójának együttes vallási adatait, valamint a Tisza-Maros szöge ugyanilyen tartalmú idősorát. 18