Magyarország településeinek vallási adatai 1880–1949 I. kötet (1997)
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
településeknél ugyancsak a jegyzetekben hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezek melyik ismeretlen adatú település(ek) adatait tartalmazzák. A fenti okokból az egyes települések között végbement külterületi átcsatolásokat sem állt módunkban figyelembe venni, mert az esetek legnagyobb részében itt is csak becslésekre hagyatkozhatnánk. Az adatok felhasználásánál, elemzésénél mindezt szem előtt kell tartani, ennek megkönnyítésére a táblázatokban a vallási adatok előtt, a települések mai területre átszámított, mindennemű közigazgatási területi változást figyelembe vevő népességi adatát közöljük. A kétféle népességi adat közötti különbség tehát nem csak a községalakulásokból adódik — amelyekre vonatkozóan az egyes megyék után jegyzetek adnak tájékoztatást —, hanem az egyes települések közötti kisebb-nagyobb külterületi átcsatolásokból is, amelyek publikálása meghaladja jelen kötet feladatát. A fentieknek megfelelően az országhatár által kettészakított települések adatait abban az esetben közöljük, ha annak nagyobb része Magyarországon maradt. Ekkor az adatok az elcsatolt településrész adatait is tartalmazzák. Ha a településnek csak kisebb része maradt Magyarországon, az nem szerepel az adatokban. Az utóbbiak közül egyetlen kivételként Komárom város adatait közöljük, tekintettel arra, hogy a Magyarországon maradt városrész adataira csak az 1900. évi adatoknál kellett becslést alkalmaznunk. A külterületi és községrész-átcsatolások figyelmen kívül hagyása az országos adatokat csak nagyon csekély mértékben érinti. így az 1900., 1910., 1920. és 1941. évi országos adatok a trianoni határ által elvágott települések érintett településrészeire vonatkozó becslések alapján a következő oldalon található táblázatban foglaltak szerint módosulnának. Néhány megjegyzés szükséges a táblázat adataihoz. Ha nem álltak rendelkezésre az átcsatolt településrész (külterületi lakotthely) vallási adatai, a becslések részletes elemző munka eredményei. Az 1910. évi adatoknál — annak ellenére, hogy az előző népszámláláshoz képest (a 100 főnél népesebb külterületek vallási adatainak publikálása révén) sokkal több támponttal rendelkezünk a becslések végrehajtásához —, az 1900. évihez hasonló mértékű eltéréseket tapasztalhatunk. 1920-ban is mutatkozik eltérés a községenkén ti adatok összege és a tényleges adatok (az 1930. évi népszámlálás 1920-ra vonatkozó visszatekintő adatai) között, aminek az az oka, hogy ekkor meglehetősen zavaros körülmények között zajlott az összeírás, így néhány határszéli megszállt települést, településrészt nem lehetett összeírni. A legkisebb eltérést az 1941. évi adatoknál tapasztalhatjuk, még tízezrelékben kifejezve sem mutatkozik más vallási megoszlás. Ennek az az oka, hogy ekkor vágta el a legkevesebb települést az országhatár, a többi, korábban leválasztott településrész (többnyire külterületi lakotthely) ekkorra már vagy önálló község lett, vagy másik, az országhatár módosulása által nem érintett községhez tartozott. A községenkénti adatok összeállítása során fény derült arra, hogy némely esetben a korábbi adatközlések kisebb pontosításra szorulnak, így az 1930. évi országos adatoknál a római katolikusok és az evangélikusok adata 100 fővel módosul: 5 631 146, ill. 533 846 helyett számuk helyesen 5 631 246, ill. 533 746, ami össznépességbeli arányukat nem módosítja. 10
