Kárpátalja településeinek vallási adatai 1880–1941 (2000)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Kárpátalja népessége nemzetiség és vallás szerint, 1930 Össze­sen Nemzetiség Vallás Össze­sen magyar orosz, ukrán cseh­szlovák zsidó német román cigány lengyel délszláv egyéb Az egyes valláshoz tartozók nemzetiség szerinti megoszlása Római katolikus 100,00 37,16 9,08 32,89 ­19,14 0,09 0,65 0,65 0,19 0,15 Görög katolikus 100,00 3,98 91,73 0,71 ­0,03 3,40 0,11 0,04 0,00 0,01 Evangélikus 100,00 21,73 7,47 65,26 ­5,53 ­­­­­Református 100,00 97,22 0,96 0,92 ­0,08 0,00 0,80 ­­0,00 Baptista 100,00 50,00 47,85 1,97 ­­0,18 ­­­­Ortodox 100,00 0,01 99,39 0,19 ­0,00 0,22 0,03 0,00 0,04 0,11 Csehszlovák 100,00 ­0,41 99,46 ­0,05 ­­0,09 ­­Izraelita 100,00 5,72 0,69 0,79 92,65 0,13 0,01 ­0,01 0,00 0,00 Egyéb 100,00 2,25 38,50 47,50 ­5,78 4,36 ­0,69 0,28 0,64 Ismeretlen és vallás nélküli 100,00 6,80 24,05 64,80 0,06 0,99 3,02 0,02 0,04 0,02 0,20 összesen 100,00 15,97 62,17 4,76 13,10 1,90 1,76 0,20 0,08 0,03 0,04 A népesség nemzetiség és vallás szerinti megoszlása Római katolikus 9,55 3,55 0,87 3,14 _ 1,83 0,01 0,06 0,06 0,02 0,01 Görög katolikus 49,52 1,97 45,42 0,35 ­0,01 1,68 0,05 0,02 0,00 0,00 Evangélikus 0,22 0,05 0,02 0,14 ­0,01 ­­­­­Református 9,77 9,49 0,09 0,09 ­0,01 0,00 0,08 ­­0,00 Baptista 0,08 0,04 0,04 0,00 ­­0,00 ­­­­Ortodox 15,45 0,00 15,35 0,03 ­0,00 0,03 0,00 0,00 0,01 0,02 Csehszlovák 0,31 ­0,00 0,30 ­0,00 ­­0,00 ­­Izraelita 14,14 0,81 0,10 0,11 13,10 0,02 0,00 ­0,00 0,00 0,00 Egyéb 0,30 0,01 0,12 0,14 ­0,02 0,01 ­0,00 0,00 0,00 Ismeretlen és vallás nélküli 0,69 0,05 0,16 0,44 0,00 0,01 0,02 0,00 0,00 0,00 0,00 összesen 100,00 15,97 62,17 4,76 13,10 1,90 1,76 0,20 0,08 0,03 0,04 Vallások, felekezetek népessége telepiilésnagyság-katetóriák szerint, 1930-ban Kárpátalja településeinek nagyságrendjét elsősorban a térség geomorfológiai adott­ságai határozzák meg. Északi részén - az erdőborította hegyek, dombok folyóvölgyeiben ­viszonylag kis lélekszámú településekből álló aprófalvas mikrorégiók formálódtak ki. A déli sík terület azonban már magyobb települések kialakulását is lehetővé tette. Érthető tehát, hogy az 1930. évi népszámlálás idején Kárpátalja összes településének négyötöde 2000 lakosnál kisebb lélekszámú közigazgatási egység volt. Részletesebben: minden ötödik tele­pülésen 500 főnél kevesebben éltek, minden harmadik település 500-1000 és minden ne­gyedik 1000-2000 lakost számlált. Az 1930. évi járási közigazgatási beosztás is bizonyítja, hogy a hegyvidéki járások­ban (Ungvár, Volové, Svalava) csak néhány 2000 főnél nagyobb település alakult ki. 17

Next

/
Thumbnails
Contents