Kárpátalja településeinek vallási adatai 1880–1941 (2000)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az öt vármegye nemzetiségi, vallási adatai, arányai kétséget kizáróan jelzik, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás jórészt összefüggött egymással, de a vallás nem determinálta az egyén nemzetiségét, és megfordítva, a nemzetiségi hovatartozás sem szabta meg egyértelműen az egyén felekezetét. 1910-ben Kárpátalja vizsgált öt megyéjében a magyar nemzetiségű népesség több mint egyharmada (34,9 százalék) református és közel egymarmada (31,3 százalék) római katolikus volt, de összeírtak görögkeleti vallású magyarokat is. A ruténok túlnyomó többsége, 98 százaléka görög katolikus volt, de 42 református vallású rutén személy is élt Kárpátalján. A szlovákok nagy része római katolikus (63 százalék) vagy görög katolikus volt (26 százalék). A német anyanyelvűek túlnyomó többsége (86 százalék) izraelita vallású volt, a románok pedig úgyszólván egyöntetűen görög katolikus vallásúak voltak (98 százalék), de három román református hitű volt. A kombinált ismérvek másik rendje szerint a kárpátaljai katolikusok legnagyobb része szlovák (48,9 százalék) és magyar (45,3 százalék) volt. A reformátusok 95 százaléka magyar, az evangélikusok háromnegyed része szlovák, a görögkeleti vallásúak 60 százaléka román, az izraelita vallásúaknak pedig csaknem háromötöde német volt. Úgy véljük, hogy Kárpátalja nemzetiségi, vallási struktúráját az öt megye adatai alapján összeállított következő arányszámok objektíve jellemzik: rutén görög katolikus 31,3 százalék magyar református 12,1 százalék szlovák római katolikus 11,6 százalék magyar római katolikus 11,7 százalék német izraelita 7,4 százalék román görög katolikus 6,7 százalék magyar görög katolikus 5,9 százalék szlovák görög katolikus 4,8 százalék Együtt 90,5 százalék Vallás és nemzetiség 1930-ban Háromféle módon mutatjuk be a kárpátaljai népesség együttes vallási és nemzetiségi arányszámait. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a római katolikusok több mint egyharmada (37,16 százaléka) magyar és közel egyharmada (32,89 százaléka) csehszlovák nemzetiségű. A görög katolikusok és a görögkeletiek több mint 90 százaléka orosz vagy ukrán (91,73 illetve 99,39 százaléka). A reformátusok - néhány százaléktól eltekintve - magyar nemzetiségűek (92,65 százalék). Az evangélikusok több mint négyötöde a csehszlovák (65,26 százalék) vagy a magyar (21,73 százalék) etnikumhoz tartozott. A megszámláltak vallása, hite tehát jelentős arányban determinálta etnikai hovatartozásukat, de nem azonosítható az etnikai hovatartozással. A következő táblázat szerint - az izraelita hitűeket kivéve - még a két legnagyobb lélekszámú vallási közösségben, a görög katolikusok és a görögkeletiek között is találunk magyar, német vagy lengyel nemzetiségű személyekkel. Megfordítva, az etnikai hovatartozás sem determinálta a vallást, hitet, de figyelemreméltó arányban jelezte azt. A magyar nemzetiségűek több mint fele (59,47 százalék) református, az oroszok, ukránok közel háromnegyed része (73,06 százalék) görög katolikus, a románok 95 százaléka görögkeleti hitű. Az orosz, az ukrán, a magyar vagy a cseh15