A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

sult. A táblázatban feltüntetett minimális és maximális arányszámok a természetes és a tényleges népmozgalom eredői, ideértve a XIX. század végi kivándorlást, a belső vándorlást, valamint a Trianont kővető önkéntes és kényszerű lakóhely-változtatást is. A többségi vallású népesség népszámlálásonkénti aránya - hat megye kivételével - folyamatosan (évtizedről évtizedre) növekedett. Részletezve, a római katolikus többségű 17 megye közül Moson, Pozsony és Esztergom megye kivételével minden vizsgált népszámláláskor nagyobb volt a római katolikusok aránya, mint az előző elemzett népszámlálás időpontjában. A görög katolikus többségű Ung és Zemplén megyében a domináns vallásúak aránya hullámzott, az evangélikus többségű Túróéban pedig állandóan hanyatlott. Szembetűnő, hogy 12 megyében a domináns vallásúak arányváltozását a második legnagyobb felekezethez tartozók arányának ugyanilyen mértékű, de ellentétes irányú módosulása kísérte. A római katolikus többség arányának folyamatos, lineáris növekedéséhez tehát az evangélikusok, illetve a reformátusok arányának folyamatos, lineáris csökkenése kapcsolódott. Túróc megyében az evangélikus többség arányának csökkenése együtt járt a római katolikus vallásúak arányának növekedésével. Az említett 12 megyében a többségi vallásúak arányának hullámszerű változását is visszatükrözte a második legnagyobb felekezethez tartozók arányának módosulása - ellentétes tendenciával. Táblázatunkban a többségi vallásúak arányának előbbiekben leírt módosulását A típusként jelezzük, míg ha a megye két legnagyobb felekezetű népessége a leírttól eltérő módon változtatta arányát, akkor a táblázatban B jelölést alkalmazunk. A két legnagyobb valláshoz, felekezethez tartozó népesség legkisebb és legnagyobb aránya megyénként 1880 és 1930 között Sorszám Megye Domináns Második Az arányok változásának típusa Sorszám Megye valláshoz, felekezethez tartozók legkisebb és legnagyobb aránya Az arányok változásának típusa Római katolikus Evanqélikus 1. Moson 84,6-89,0 9,5-12,0 B 2. Árva 84,8-87,8 10,3-11,2 A 3. Hont 62,9-71,1 21,4-28,2 A 4. Nógrád 51,1-62,9 31,9-44,4 A 5. Nyitra 76,4-83,3 10,6-14,2 A 6. Pozsony 62,1-74,9 21,0-28,0 A 7. Trencsén 86,3-88,4 8,3- 9,0 B 8. Zólyom 75,3-80,0 13,2-16,6 B 9. Gömör 39,9-49,7 30,4-38,5 B 10. Szepes 61,9-69,5 14,3-20,4 A 11. Liptó 51,6-57,4 38,0-43,8 A Római katolikus Református 1. Győr 55,9-61,7 35,5-39,7 A 2. Komárom 67,5-75,3 21,3-27,9 A 3. Bars 82,9-87,5 7,8-11,6 A 13