NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása
mint az előző példában, azzal az eltéréssel, hogy a többnyire idős személy egyedülállóként, a háztartását egyedül vezető személyként kerül-e be a statisztikába, vagy a családdal közös háztartásban élő felmenő rokonként. Mivel a népszámlálási adatok bevalláson alapulnak, mindenkor a lakásban lakók döntik el. hogy közös háztartásba tartozóknak vallják-e magukat vagy sem. Ehhez a számlálóbiztos a felvételi utasításban leírt elvek ismertetésével segítséget ugyan tud adni, de nem ismerheti a lakásban lakók egymáshoz fűződő tényleges rokoni, gazdasági - és főleg érzelmi - viszonyait el kell fogadnia, amit az ott lakók magukról mondanak. Mindebből következik a kérdés: vajon a kapott adatok - a bizonytalansági tényezőket is figyelembe véve — hűen tükrözik-e a magyar társadalom háztartások szerinti összetételét? A magyarországi népszámlálások több évtizede lényegében azonos elvek szerint hajtják végre a háztartások és a családok számbavételét. Az adatokból idősort képezve látható, hogy a háztartások száma és összetétele népszámlálásról népszámlálásra egy jól követhető trend szerint változik, nincsenek benne nem indokolható, nem megmagyarázható, más adatokkal, számításokkal nem igazolható hullámok, törések. Mindez azt igazolja, hogy bár az egy háztartáshoz tartozók elhatárolásában kétségtelenül jelen vannak bizonyos szubjektív tényezők, ezek hatása az adatfelvételt végrehajtó számlálóbiztosok megfelelő felkészítésével, az összeírásnak a felvételi utasításban előírt elvek szerinti végrehajtásával minimálisra csökkenthető. 2. Adatelvételi problémák, javítási lehetőségek a családok és a háztartások összeírásakor A lakossági adatfelvételeknél általánosan jelentkező probléma, hogy a köznyelvi és a statisztikai fogalmak, csoportosítások, elnevezések eltérőek, nemritkán ugyanazon a fogalmon mást ért a lakosság, és mást a statisztikusok. Ezt a problémát az adatfelvételi utasítások, segédletek szakszerű, minden részletre kiterjedő összeállításával sem lehet teljesen kizárni, csak mérsékelni. További lehetőség, hogy az adatfelvételkor a szakemberek úgy határozzák meg a fogalmakat, az adatfelvétel módját, hogy az alkalmazott fogalmak közelítsenek a lakosság körében használthoz, de a felvett információkból előállíthatók legyenek a statisztikai meghatározásokhoz igazodó adatok. Az egyik jellemző probléma, hogy ki él a családban, és ki a családdal, vagy ahogy a statisztikusok fogalmaznak: kik a családban, és kik a családdal (ugyanahhoz a háztartáshoz tartozó 91