NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

Szűcs Zoltán: A HÁZTARTÁSOK ÉS A CSALÁDOK ÖSSZEÍRÁSA Magyarországon a háztartások népszámláláskori számbavétele 1960-ban, a családoké 1949-ben kezdődött, annak ellenére, hogy erre ezt megelőzően is történtek kísérletek. A társadalom e legkisebb egységeinek összeírása nem közvetlen módon, hanem a magukat közös háztartásba, illetve ezen belül azonos családba tartozó személyek adatainak felhasználásával történik. Az adatfelvételt végző számlálóbiztosnak ezért rendkívül körültekintően kell eljárnia, hogy az egyes személyek adataiból egyértelmű képet kaphassunk arról, kik tartoznak az egyes mikroközösségekhez, és az egyes személyeknek mi a szerepük e közösségeken belül. A 2001. évi népszámláláskor e feladat keretében a számlálóbiztosnak csupán néhány információt kellett az egyes személyi és lakáskérdőíveken rögzítenie. Ezek a következők voltak: - a háztartás sorszáma a lakáson belül; - a család sorszáma a háztartáson belül; - a személy családi állása, amely megmutatja, hogy az adott személy milyen szerepet tölt be a mikroközösségben (pl. férj, feleség, élettárs, gyermek, felmenő rokon). A korábbi népszámlálások tapasztalatai azt mutatják, hogy esetenként előfordulhatnak olyan adatfelvételi, adatrögzítési hiányosságok, amelyek pótlása, javítása az adott személy más - egy vagy több - jellemzőjének segítségével nagy pontossággal elvégezhető. Ilyen jellemző lehet többek között a személy neme, életkora, családi állapota, és szintén ide tartozhatnak a termékenységi és a születési adatok is. 1. A család cs a (magán)háztartás köznyelvi és statisztikai értelmezése A háztartás és a család fogalma többféle módon is meghatározható. A családot például leírhatjuk szűk vagy tág biológiai fogalomként, megközelíthetjük szociológiai oldalról, meghatározhatjuk lakossági értelmezését, és definiálhatjuk statisztikai fogalomként is. 87