NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Kapitány Gabriella - Záhonyi Márta: A népesség megélhetési forrásai és foglalkoztatottsága

Ez a hiba különösen a kódolási időszak kezdetén fordult elő. Miután erre felhívtuk a figyelmet, a tévesztések száma csökkent ugyan, de soha nem szűnt meg teljesen. Ez különösen azért probléma. mert a helytelenül megállapított kódszám az esetek nagy részében valós kódszámot ad. nem ..kódérvénytelen", hanem a bejegyzetthez képest más foglalkozást jelöl. A munkáltató ágazati kódszámának a megállapításánál ugyancsak a téves, pontatlan (és természetesen a hiányzó) bejegyzések okozták a legnagyobb gondot. A kódolási segédletek használata sem volt egyszerű, és azok az alapelvek, amelyek alapján el kellett végezni a kódolást, önmagukban is eléggé bonyolultak voltak. A munkáltató kódolásának módszerét az adott munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma határozta meg. 20 főt elérő dolgozói létszám esetében a munkáltatói jegyzékből kellett megállapítani a kódszámot. Ha a dolgozói létszám nem érte el a 20 főt, ,,/í gazdasági tevékenységek jegyzéke" című kódsegédlet szerint kellett elvégezni a kódolást. Ugyancsak ez utóbbi jegyzéket kellett használni akkor is. ha a legalább 20 fősnek jelzett munkáltató nem szerepelt a munkáltatói jegyzékben. Az, hogy több jegyzéket kellett használni. már önmagában is nehezítette a kódolást, ráadásul a munkáltatói létszámot a kérdőív más kérdéséből kellett megállapítani. A kódolás e formáját az a kényszer szülte, hogy a gazdálkodó szervezetek nagy száma miatt lehetetlen készíteni kezelhető méretű munkáltatói jegyzéket. Az 1996. évi mikrocenzus alkalmával az ágazati kódszámot ezért nem a munkáltató megnevezése, hanem annak főtevékenysége alapján határozták meg. Ez akkor nem okozott különösebb hibát, mivel az adatközlések csak nagyobb ágazati csoportokra vonatkoztak. A népszámlálás jóval részletesebb adatközléseinél viszont nem engedhető meg az a pontatlanság, ami a nagy, sokféle tevékenységet folytató munkáltatók főtevékenységének sokszor téves bevallásából ered. A munkáltatói jegyzék a gazdálkodó szervezetek regiszterének alapján készült. A regiszterben szereplő. 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók a jegyzékben is megtalálható voltak. Ebből következik, hogy a jegyzék a regiszter esetleges hibáit, hiányait is átvette. A kódolók nagyon sokszor nem találták a 20 főnél nagyobbnak jelzett munkáltatót. Valóban előfordult nem egy esetben, hogy az adott cég nem szerepelt a jegyzékben, azonban az esetek többségében az volt az ok. hogy a kódoló - a kérdőíven lévő bejegyzés alapján - nem ott és nem úgy kereste, mint ahogy abban szerepelt. Csak egyetlen példa: a Vodafone kódszámát csak az a kódoló találta meg. aki tudta, hogy a V.R.A.M. Távközlési Rt.-t kell keresnie. Ugyanakkor számos közismert, hivatalosan is használt rövidítés nem szerepelt a jegyzékben. A lelkiismere-