NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás
körülményeit szabályozó, a különleges adatok védelmét garantáló hatályos jogszabályok, valamint a hazai kisebbségek aktivistái, helyi és országos szervezetei is. A nemzetiségi kötődést tudakoló kérdésekre választ adók megoszlása Nemzetiségi hovatartozást meghatározó kérdés Összes Érdemi 1000 före jutó átlagos érdemi válasz Egy választ adók Két választ adók Három (vagy több) választ adók Nem válaszolók Nemzetiségi hovatartozást meghatározó kérdés válasz 1000 före jutó átlagos érdemi válasz száma aránya (ezrelék) száma aránya (ezrelék) száma aránya (ezrelék) száma aránya (ezrelék) Anyanyelv 10 239 552 9 698 446 951 9616410 942.9 40 361 4.0 438 0.0 541 106 53.1 Családban, baráti közösségben beszélt nvelv 10 337 821 9 779 575 959 9 505 691 932.1 129 250 12.7 5 128 0,5 558 246 54.7 Nemzetiség 10 316 723 9 746 186 956 9 510 631 932,6 115 886 1 1.4 1 261 0,1 570 537 55.9 Nemzetiségi kulturális kötődés 10 349 808 9 721 480 953 9 423 111 924,0 142 259 13.9 4 617 0.5 628 328 61,6 Az egyes kérdésekre adott értékelhető válaszok aránya alapján a 2001. évi népszámlálás nemzetiséget vizsgáló programja sikeresnek tekinthető. A következő táblázat alapján megállapítható, hogy az értékek illeszkednek a korábbi népszámlálásoknál tapasztalt tendenciákba. A nemzetiségi nyelvet anyanyelvüknek vallók száma alig változott. Az új nyelvi kérdésre, a családi, baráti közösségben használt nyelvre adott válaszok csaknem azonos mennyisége arra utal, hogy az anyanyelv valóban szoros meghatározója a nemzeti közösséghez tartozásnak. A kisebbségi törvényben elismert „új" kisebbségek közül különösen az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett, az anyanyelv szerint vizsgálva egyedül a lengyelek száma csökkent az előző népszámlálás óta. Tovább folytatódott a cigány nemzetiségüket vállalók számának 1990-ben tapasztalt ugrásszerű növekedése, közel kétszázezren vallották magukat e közösséghez tartozónak. Az anyanyelv és a családi, baráti körben használt nyelv a német nyelvet vallók esetében mutat legnagyobb különbséget, a közösségben használt nyelv javára, ugyanakkor azonban a német anyanyelvűek száma egytizedével csökkent. A többi nemzetiségi információhoz képest a kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők aránya a német nemzetiségi kultúra esetében a legmagasabb. A német nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz két és félszer többen kötődnek, mint amennyien német anyanyelvűnek vallották magukat, de számuk több mint másfélszerese a családi, baráti közösségben németül beszélőknek, és csaknem másfélszerese a német nemzetiségűeknek. 65