NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

kívül általában a világnyelvek tartoztak csak a feldolgozott - és a publikációkban közölt - nyelvek körébe. A 2001. évi népszámlálás nyelvek kódolására szolgáló segédlete a különböző források felkutatásával csaknem az összes nyelv kódolására alkalmas. E segédletben is vannak természetesen gyűjtőcsoportok, ezek azonban általában olyan távoli földrészeken élő vagy kisebb létszámú csoportok nyelveit tartalmazzák, amelyeknek rendkívül kicsi valószínűségű az előfordulása a magyar társadalomban. A nemzetiség és a nemzetiségi kultúrához való kötődés kódolására ugyanez a segédlet szolgált. A feldolgozási program veszi figyelembe az esetleges kizárásokat (pl. nemzetiségként nem fogadható el mesterséges nyelv, vagy az anyanyelv nem lehet holt nyelv). A feldolgozási technológiát a nyelvismeret esetében a korábbi gyakorlatnak megfelelően kellett kialakítani. Az adatelőkészítést végző kódolók három beszélt nyelv kódolását végezték el. Háromnál több bejegyzett nyelv esetében azt az első hármat kellett kódolni, amelyet a további nyelvi kérdésekre (anyanyelv, családi körben használt nyelv) nem jegyezték be. 4. A nemzeti kötődés önként megválaszolható kérdései Az anyanyelv kérdése 1930 óta, a nemzetiségé pedig mindig is feleletválasztós kérdés volt. A népszámlálási kérdőív ezúttal is ezt a gyakorlatot követte. A kérdőív 17 előnyomtatott válaszlehetőséget tartalmazott. A felsorolásban a kisebbségek megnevezése ábécében követte egymást, az érdemi válaszok sora a ..magyar" válaszszóval zárult. Tekintettel arra, hogy a hazai cigányság körében a „cigány", mint a kisebbségi törvényben szereplő, összefoglaló nemzetiség vagy nyelv mellett a nemzetiségi nyelvhasználatában két nyelv (a beás és a romani) fordul elő viszonylag gyakran, ezek megjelölésére is volt lehetőség. (A nemzetiségi kérdéseknél értelemszerűen nem volt megjelölhető a csak nyelvet jelentő „beás" és „romani" válasz). Emellett minden egyes kérdéshez további választ is be lehetett írni. A kérdésekre - a többi kérdés válaszától függetlenül - egyenként legfeljebb három választ lehetett adni. A magyar nyelv és nemzetiség, a hazai kisebbségek nyelve és nemzetisége, valamint a „nem kíván válaszolni" megjelölés az adatbevitel során - mind az anyanyelv és a családi, baráti körben beszélt nyelvek, mind a nemzetiség és a kulturális kötődés esetében - automatikusan kódoltatott, a szövegesen bejegyzett nyelvek, nemzetiségek kódolása pedig a már ismertetett kódolási segédlettel történt. A segédlet 61