NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Előszó

ELŐSZÓ A magyar népszámlálás több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az első, 1 870-ben végrehajtott hivatalos magyar népszámlálás óta a 2001-ben tartott népszámlálás már a tizennegyedik volt. A népszámlálás előkészítése valójában már a legutóbbi - 1990-ben tartott - összeírás után elkezdődött. Az akkori tapasztalatok összegzése iránymutatást jelentett a következő népszámlálás módszereinek kialakításához. A tényleges előkészítési munka következő fázisát az 1996-ban végrehajtott mikrocenzus jelentette, ennek sokrétű tapasztalatai jelentették a kiinduló pontot a 2000 körüli népszámlálás megalapozásához. A népszámlálás fogalmi, adatgyűjtési és közlési rendszerének kialakítása az előző népszámlálásokéhoz képest lényegesen bonyolultabb feladatot jelentett a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztálya szakértőgárdájának. Az előkészítés során - egyebek mellett - a következő főbb szempontoknak kellett eleget tenni: - A népszámlálás végrehajtásakor a több mint 100 éves magyar népszámlálás hagyományait - amennyiben lehetséges - figyelembe kellett venni, és biztosítani kellett az összehasonlítás lehetőségeit a múltbeli - főleg az 1990. évi - népszámlálási adatokkal. valamint a folyamatos ágazati statisztikák információival is. - A korábbiaknál fokozottabban követni kellett a nemzetközi szervezetek ajánlásait, nemcsak az összehasonlítás érdekében, de a közelgő Európai Uniós csatlakozás szempontjából is, hiszen a népszámlálás adatai képezik a 2004-es csatlakozás bázisadatait. Emiatt került sor a hagyományos, tízévenkénti népszámlálási ciklus elvetésére. és a népszámlálás évének egy évvel - 2000-ről 200l-re - történő elhalasztására. Az európai regionális népszámlálási irányelvek követésére a szokásosnál is nagyobb figyelmet kellett fordítani, hiszen azokat a 2000 körüli népszámlálások vonatkozásában már nem csupán az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, hanem az Európai Unió Statisztikai Hivatala is elfogadta, tette kötelezővé az Unió tagországai számára, és követésre ajánlotta a tagjelölt országoknak is. - Nemcsak formai változást, hanem felfokozott követelményt jelentett, hogy a legutóbbi népszámlálás volt a harmadik évezred, vagyis a XXI. század első magyar népszámlálása, miáltal a népszámlálás eredményei alapozzák meg az új évezred népességi adatait, továbbá a történeti idősorok tekintetében biztos bázist teremt a XIX. és a XX. századi összehasonlításhoz. Különösen fontos feladat a rendszerváltás óta bekövetkezett változások bemutatásának biztosítása, vagyis - az esetleges változó 5