NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

nyelvi nehézség volt. A próbanépszámlálás tapasztalatai arra utaltak, hogy az életvitelszerűen itt tartózkodó külföldiek sikeres összeírásának fontos feltétele az adatfelvétel céljának megismertetése. A felvétel céljának ismeretében a nyelvi nehézségek áthidalhatók, az összeírás körébe tartozó külföldi állampolgárok készséggel közreműködnek a nyelvi kapcsolatot biztosító személy bevonásában és a kérdőívek kitöltésében, ezért a számlálóbiztosokat elsősorban nem idegen nyelven készült kérdőívekkel, hanem a népszámlálás célját, feladatát ismertető, idegen nyelvű tájékoztató anyagokkal kellett ellátni. A kapcsolatfelvétel megkönnyítésére rövid tájékoztató szöveget tartalmazó kartonlap készült, amelyet minden számlálóbiztos megkapott. A tájékoztató szöveg angol, francia, kínai, német, olasz, orosz és spanyol nyelven tartalmazta a legfontosabb tudnivalókat, így az összeírás célját és jogszabályi alapját. A külföldiek összeírását segítette, hogy a népszámlálási kérdőívek angol, német és orosz nyelven, valamint a hazai kisebbségek nyelvein is elkészültek (az összeírt így követhette a kérdéseket, a válaszokat azonban magyar nyelven, a magyar nyelvű kérdőívekre kellett bejegyezni). A megfelelő nyelvű kérdőív-garnitúrát a számlálóbiztos a községi, városi felelőstől kérhette. A népszámlálási kérdőív a legtöbb magyar népszámlálásnál alkalmazott módon tartalmazta a kérdést, a kitöltési útmutató is azonos módon rendelkezett. A választ - a korábbi népszámlálási gyakorlattal megegyezően - a jogi helyzetnek megfelelően azt az országot kellett bejegyezni, amelynek állampolgára az összeírt személy. A kérdés két válaszrészből állt. A Magyarország válasz előnyomtatott volt, a választ az előnyomtatott szöveg melletti jelölőmező megjelölésével lehetett megadni. Egyéb ország esetében a kipontozott részhez be kellett írni az ország nevét. Kitöltött jelölőmező esetén automatikus kódolásra került sor, a szövegesen bejegyzett országnevet a feldolgozás előkészítésének időszakában a numerikus országkódrendszer alapján kódolni kellett. A Magyarország válasz megjelölése nem zárta ki egy másik ország beírásának lehetőségét, azaz a magyar mellett egy másik állampolgárság is megjelölhető volt. Nem volt lehetőség azonban a magyaron kívüli két állampolgárság bejegyzésére és feldolgozására. A népszámlálási adatok feldolgozásának - így az állampolgárságra vonatkozó kérdésnek is - igazodnia kell a KSH-ban általánosan használt nómenklatúrákhoz, azok alkalmazásával, vagy megfelelő fordítókulccsal. A KSH országregisztere hárombetűs alfabetikus, valamint háromjegyű numerikus kódokat tartalmaz. Az állampolgárság kódolásához készült kódsegédlet az országregiszterben szereplő országokat vette figyelembe, azonban szerkezetében a KSH területi