NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Gratzl Ferenc: A népszámlálás területi előkészítése

ban konkrétan csak egyetlen jegyzői feladatot írnak elő: a címek megállapítását. A vonatkozó jogszabályok betűje szerint nem, de a tartalmából egyértelmű, hogy ahol nincs címnyilvántartás - nemcsak lakcímekről, hanem általában címekről van szó! -. ott mulasztásos törvénysértés állapítható meg. A szakmai útmutató első kötetében ismertettük a települési népszámlálási fele­lősökkel (a jegyzőkkel), hogy a népszámlálási címjegyzékek előírás szerinti összeállítása egyút­tal megteremti a szóban forgó címnyilvántartás induló állományát is. Tapasztalataink szerint ezt a lehetőséget azonban a jegyzők többsége figyelmen kívül hagyta, aminek hátterében feltehető­leg az áll. hogy a címnyilvántartás felállítására a jogszabályokban nincs határidő, valamint az ezzel kapcsolatos mulasztás esetére nincs szankció. A KSH területi igazgatóságai gyakori jelen­ségként számoltak be a címnyilvántartással kapcsolatos jegyzői közömbösségről. Erre a kis te­lepüléseken elfogadható magyarázat lehet, hogy a hivatali apparátus nemcsak a címeket ismeri tételesen, hanem - esetenként név szerint - a lakosságot is. A nagyobb települések tudtak volna jobb minőségű munkát végezni, de ezt csak igényesebb ügyintézők részéről tapasztalhattuk, a többiek a napi ügyek mellett a népszámlálási feladatokat másodlagosnak tekintették. Az önkor­mányzatok (a jegyzők) többségét nem érdekelte a címregiszter megvalósításának felkínált lehe­tősége. Amire szükségük lehet, arra elégséges a népesség-nyilvántartás adatbázisa, a címregisz­ter hiánya működőképességükre lényegében semmilyen hatással nincs. A végeredményt tekintve a címnyilvántartáshoz nagyon hasonló helyzet alakult ki a te­lepülésrészekkel és azok elnevezésével kapcsolatban is. Ennek előzménye, hogy a Magyar Köz­társaság Helységnévtára 1995-ös kiadása előtt annak összeállításához minden polgármesteri hivatallal egyeztették a KSH-ban nyilvántartott településrészeket (a központi, illetve az egyéb belterületeket és a külterületi lakotthelyeket). Ettől kezdve a településrészek esetleges változása­iról vagy megváltoztatásáról a jegyzők a korábbi eseti jelentések helyett évenkénti rendszeres, kötelező adatszolgáltatás keretében adnak számot. Az ennek alapján vezetett nyilvántartásban szereplő településrészeket a KSH 1990-es címállományára is átvezettük, mégpedig a 2000. ja­nuár 1-jei közigazgatási állapotnak megfelelően. A több éve működő rendszeres adatszolgálta­tás alapján joggal feltételeztük, hogy ez a téma problémák nélkül, automatikusan beépül a nép­számlálásba. (A településrészek megfigyelése és a helységnévtár kiadása, valamint a népszámlá­lások között hagyományos kapcsolat van.) A címállományok felülvizsgálatának megkezdése előtt a szakmai útmutatóban előírtuk a településrészekhez tartozás ellenőrzését. Ebben a fázisban igen sok polgármesteri hivatal helyte­38

Next

/
Thumbnails
Contents