NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

időhiány miatti kapkodás, zavar, ami objektív okokból (a népszámlálási törvény és költségvetés viszonylag késői elfogadásából és a közbeszerzési eljárások nehézkességéből) adódott. A kommunikációs tevékenységgel foglalkozók megfeszített erővel, általában sikeresen igyekeztek úrrá lenni a többnyire időzavarból adódó problémákon. Az összeírás előtt és alatt, valamint azt követően is - közvélemény-kutatás keretében folyamatosan mértük a kommunikációs tevékenység hatékonyságát. Az eredmények a népszámlálás előzetes ismertségéről, a fontosabb tudnivalókról való megfelelő tájékozottságról, a népszámlálási adatok hitelességéről, megbízhatóságáról, elfogadottságáról tanúskodik. A népszámlálás utáni időszakról, a népszámlálási eredmények speciális hasznosításáról szól a népszámláláson alapuló reprezentatív megfigyelések lehetőségeit ismertető tanulmány. A népszámlálások közötti időszakokban kismintás felvételekre kerül sor, amelyhez a megfelelő címállományt a népszámlálás biztosítja. A korábbi népszámlálásokból ún. általános célú számlálókörzeti mintát választottak, amely a következő népszámlálásig biztosította a megfelelő mintakeretet. A népszámlálási címállomány kezelésének koncepciója megváltozott, ehhez kell igazítani a mintavételi terveket és a kismintás összeírások szervezését is. A tervek szerint a címállományt a népszámlálást követően folyamatos karbantartják, így a korábbi általános célú mintakeret kiválasztása szükségtelenné vált (az 1990. évi népszámlálás címállománya statikus állomány volt, ezért az általános célú mintába került 12,5 százaléknyi számlálókörzet címállományát időszakonként helyszíni bejárással frissíteni kellett). A tanulmány javaslatot tesz a népszámlálásra épülő reprezentatív felvételek új mintavételi és mintakezelési tervére, ezen belül részletesen foglalkozik a KSH két legjelentősebb folyamatos lakossági felvételével, a munkaerő-vizsgálattal és a háztartási költségvetési felvétellel. Végül kitér az adatvédelmi szempontok érvényesítésére a reprezentatív minták esetében is. A tanulmányok összefoglalása zárszavaként ismét felhívjuk a tisztelt Olvasó figyelmét, hogy az összefoglaló nem adhat teljes képet az egyes tanulmányokban tárgyalt témákról. Az összefoglaló összeállítását követően, összehasonlítva azt az egyes témákkal, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy az összefoglalóba átemelt gondolatok kiválasztása gyakran a szubjektivitás jegyeit hordozza magán. Időnként az is előfordul, hogy az összefoglaló az adott tanulmány ismertetésén túlmegy, abban nem érintett szegmensről szól, vagy az összefoglaló készítője a té31