NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

vagy kiadványok megjelentetését is. amely a magyar társadalom népszámlálási adatait veti öszsze környező vagy távolabbi országéval. A népszámlálási kötetsorozat kiadása a tervek szerint a 2004-ben megjelenő módszertani kötettel zárul. Az írott és elektronikus publikációk összeállítása mellett fontos, és egyre növekvő szerepet tölt be az egyedi adatkérések kielégítése is. E nagyívű közzétételi terveknek a Népszámlálási főosztály önmagában természetesen nem tud eleget tenni. Az adatok feldolgozásában kulcsszerep jut az Informatikai főosztálynak, az értékelésbe, elemzésbe, a kiadványok összeállításába és az egyedi adatigények kielégítésébe bekapcsolódnak a KSH területi igazgatóságai, valamint elsősorban az elemzések elkészítésébe - a társfőosztályok munkatársai, továbbá külső intézmények és kutatók is. A tanulmány kitér továbbá a cenzusközti időszakokban lebonyolított mikrocenzusok tájékoztatási gyakorlatának ismertetésére, a népszámlálásokhoz kapcsolódó egyéb kiadványokra, valamint mellékletként tartalmazza az 1960 óta lebonyolított népszámlálások és mikrocenzusok kiadványjegyzékét is. A népszámlálás sikeres lebonyolításának alapfeltétele a lakosság közreműködőkészségének biztosítása. A népszámlálásokat mindig magas szintű jogszabályok rendelték el, amelyek az összeírásban való részvételt és a valóságnak megfelelő adatok szolgáltatását kötelezővé tették. A törvényi kötelezettség ellenére rendkívül fontos, hogy az adatszolgáltatók tisztában legyenek az adatgyűjtés céljával, az adatok felhasználásának módjával, az adatok biztonságos kezelésével. A lakosság tájékoztatásának fejlődését mutatja be A magyar népszámlálások kommunikációja című tanulmány. Tekintettel arra, hogy a népszámlálások történetének ez egy kevésbé feldolgozott területe, a Magyarországon végrehajtott első, II. József nevével fémjelzett népszámlálástól kezdve tekinti át a népszámlálási propaganda fejlődését, eszköztárát. A korábbi népszámlálások során inkább propagandáról, mint kommunikációról beszélhetünk. Az adatszolgáltatók visszajelzései általában később, több áttételen keresztül, gyakran az összeírási időszak után jutottak el az összeírás szervezéséért és lebonyolításáért felelős központi szervezetekhez. A 2001. évi népszámlálás volt az első, amelyben az adatszolgáltatók szervezett módon, központilag biztosított megfelelő eszközökkel, közvetlenül tájékozódhattak a rájuk háruló kötelezettségekről, tájékoztatást kérhettek az összeíró személyéről, elmondhatták észrevételeiket, véleményüket. Az erre a célra szervezett, ingyenesen hívható zöld szám 29