NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Mihályffy László: A népszámláláson alapuló reprezentatív megfigyelések lehetőségei

den oldalról közterülettel, többnyire utcával vagy térrel határolt) egységek, a településeket hiánytalanul és átfedésmentesen lefedik. A tömbazonosítókat rendszeresen frissíteni fogják. A tanulmány készítésének időpontjában a tömbök egyértelmű lehatárolása még folyt. E munkafázis és az esetleg nem egyértelműen kijelölt tömbök korrekciója 2002-ben befejeződik. A népszámláláson alapuló új minták alkalmazásának legkorábbi időpontja 2003. január 1. 3. Címállományon alapuló minták - a jövő ELAR-mintái Nem csupán hagyománytiszteletből beszélhetünk ELAR-felvételekről, azaz egységes lakossági adatgyűjtési rendszerről a 21. században, ha a Központi Statisztikai Hivatal e körbe tartozó adatgyűjtéseiről van szó. Ha az egyes minták felépítésében és ennek megfelelően a becslési eljárásokban nagyobb eltérések is lesznek, mint az 1980-as években, a felvételeket összekapcsolja a közös mintavételi keret, vagyis a címállomány, az alapvető vonásaikban megegyező becslési módszerek, és nem utolsó sorban az a viszonylag új keletű törekvés, miszerint ugyanannak a mutatónak - például a munkanélküliek létszámának - a különböző felvételekből származó, de azonos időpontra vonatkozó becslései csak bizonyos hibahatárokon belül térhetnek el egymástól. A jelenlegi állapothoz képest nem, vagy csak kismértékben változnak a rétegzés alapelvei, továbbá az a sajátosság, hogy a minták egy önreprezentáló és egy nem önreprezentáló részből állnak (lásd alább). a) Rétegképző ismérvek az ELAR-mintákban A jelenlegi ELAR-mintákban, így a munkaerő-felmérésben (MEF), valamint a háztartási költségvetési felvételben (HKF) a rétegek két rétegképző változó segítségével definiált keresztosztályok. A rétegképző változók a következők: - közigazgatási egységek (főváros, megyék), - települések nagyságkategóriái, a nagyságot a lakónépesség számával mérve. Ezekből a rétegképző változókból indulunk ki az új ELAR-minták kialakításánál is. Míg a közigazgatási dimenzió tekintetében nincs okunk módosításra (akkor sem, ha közlési szinten eurorégiókhoz tartozó adatokban gondolkodunk), a nagyságkategóriák esetében két módosítást is javasoltunk a már jelzett korábbi két dolgozatban. Egyrészt - lakásmintákról és címállományról lévén szó - a nagyság mérésénél célszerűnek látszik a lakónépesség számának a település lakásszámával való helyettesítése, másrészt, a réteghatárok kijelölésére az ún. természetes osz169