NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

zalékában a név nélküliség, 41 százalékában a vallás és 29 százalékában a nemzetiség. Ezeknek a cikkeknek a döntő többsége 2001 januárjában és februárjában jelent meg. Mint arról már volt szó, a politikai erők a népszámlálás megtartását egységesen támogatták, ám a vallási kérdés feltevésével kapcsolatban megosztottak voltak. Ez jól tükrözi az országos napilapokban a vallással kapcsolatban megjelent írások hangvétele. Egyes napilapokban jelentős arányban jelentek meg e témában negatív hangvételű írások, míg mások főleg pozitív kicsengésű írásokat jelentettek meg. A többi témában összességében magas volt a semleges hangvételű írások aránya, és a negatív, illetve a pozitív hangvételű írások hányada pedig lényegesen nem tért el egymástól. A megyei írott sajtóban megjelent cikkek, híradások az országos írott sajtóhoz viszonyítva - 1990-hez hasonlóan - sokkal objektívebbek és pozitívabb kicsengésűek voltak. A kb. 600 cikk döntő többségének jó, illetve kiváló volt a szakmai színvonala, jellemző, hogy míg az országos írott sajtó cikkeinek 23 százaléka kapott kiváló minősítést, addig a megyei írott sajtó cikkeinek 40 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. E pozitív eredmény egyik oka, hogy a KSH megyei igazgatóságai igen aktívak voltak a médiabeli megjelenést illetően. Míg az országos írott sajtóban megjelenő cikkek közel egyharmadában szerepeltek szakértők, addig a megyei írott sajtó esetében ez az arány majdnem duplája volt (57 százalék). Ezekből az adatokból is következik, hogy a megyei sajtóban megjelenő cikkek többszöröse (62 százalék) volt pozitív hangvételű, szemben az országos írott sajtóban megjelenő cikkek 16 százalékával. így nem meglepő, hogy a megyei írott sajtóban az országos írott sajtóban megjelent vitatott témák is jóval kisebb arányban szerepeltek. Az országos elektronikus média kb. 400 egységnyi híranyagának adatai hasonlítanak az országos írott rajtóban megjelent információkhoz. Ebben a körben a közölt híranyag 75 százaléka tartozott a szakmailag kifogástalan kategóriába, az országos írott sajtóhoz képest csak a híranyag 5 százalékának volt erős pozitív kicsengése, annak ellenére, hogy a műsorok több mint 47 százalékában szerepelt szakértő. Az általunk vizsgált híranyag döntő többsége a közszolgálati televízióban és rádióban jelent meg. A kritikai hangvétel jelenléte jobban jellemezte a kereskedelmi médiát mint a közszolgálatiét. 166