NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

közelített a témához, a népszámlálás pozitív elemeit hangsúlyozta. Összességében a cikkek több mint 80 százaléka - kommunikációs szempontból - a népszámlálás végrehajtására kifejezetten jó hatással volt. Az országos sajtóban megjelent összes cikk mintegy negyedét kitevő negatív hangvételű írások sem tekinthetők egyértelműen olyannak, amelyek rossz hatással voltak a népszámlálás végrehajtására. Ezek a közlések is sok fontos és torzításmentes információt tartalmaztak, és sokszor csak egy-egy mondat vagy megjegyzés keltett az olvasóban negatív érzéseket. Ugyanakkor tény, hogy a negatív hangvételű hírekre az olvasók jobban felkeltik az olvasók érdeklődését, mint a semleges, csupán a tényekre szorítkozó híradás, s ezáltal hatásuk is erőteljesebben jelentkezik. A negatív hangvételű cikkek döntő többsége az összeírás időszaka alatt jelent meg. E híradások olykor a szubjektív hangvételt sem nélkülözték, egy-egy - helyi szinten jelentkező szervezési nehézséget a népszámlálás egészére jellemző hibának tüntetve fel. A 2001. márciusi felvétel szerint a lakosság igen élénken figyelt fel ezekre a híradásokra és az adatfelvételt követően is emlékezett rájuk. Azok arányai, akik hallottak, láttak híradásokat, vagy olvastak újságcikket az összeírással kapcsolatban felmerülő problémákról, a következőképpen alakultak. Arról. hogy - a számlálóbiztost nem engedték be a lakásba, a kérdezettek 61 százaléka hallott; - sok számlálóbiztos visszaadta a munkát, mert nehéznek találta az összeírást, 44 százalékuknak volt tudomása; - az egyik párt szóvá tette, miért kell beírni a munkahely pontos nevét és címét, a választ adók 38 százaléka értesült; - „álszámlálóbiztosok"-ról 34 százalékuk hallott; - a polgármesteri hivatalok nem voltak felkészülve arra, hogy sokan ott akarják kitölteni a kérdőíveket, a lakosság 21 százaléka emlékezett. A felsoroltak közül a válaszadók figyelmét átlagosan kétféle probléma ragadta meg. Valószínűleg ezek a hírek is közrejátszottak abban, hogy elterjedt: a kérdőíveket az önkormányzatoknál is ki lehet tölteni. Utólag a válaszolók 70 százaléka tudott erről a lehetőségről, holott az összeírás kezdetén alig esett szó erről a lehetőségről. Legalább részben ugyanennek a hatása érvényesült abban is, hogy a munkahely pontos nevének és címének bevallása a népszámlálás egyik kényes kérdése lett.A vitatott témák aránya az országos írott sajtóban megjelent cikkekben a következő volt: a cikkek 22 százalékában szerepelt a bizalmas adatkezelés, 28 szá165