NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Dr. Kepecs József, 1928 -2002

Igazi nagy népszámlálási korszaka 1957. május 27-én kezdődött, amikor dr. Szabady Egon elnökhelyettes - a következő népszámlálás előkészítéséhez tapasztalt és megbízható szakembereket keresve - visszahívta Kepecs Józsefet. így a kezdetektől részt vett az 1960. évi népszámlálás előkészítésében, aktív szereplője volt az 1959. évi próbaszámlálásnak, majd az 1960. évi népszámlálási adatgyűjtésnek. 1959-től osztályvezetőként a feldolgozási munkákat irányítotA következő - 1970-es - népszámlálásnak már ő volt az irányítója, 1974-től a Népesedésstatisztikai főosztály főosztályvezető-helyetteseként a Népszámlálás főnöke. Ettől kezdve tudta kibontakoztatni vezetői-menedzseri tulajdonságait, és még jobban összekovácsolni az 1960-as népszámlálás során kialakított szakértői gárdát. Fontosnak tartotta, hogy a korábbi gyakorlat, a népszámlálásra időszakosan összeverbuvált csapat helyett maradjon meg egy állandó szakértői mag. Ezt az tette lehetővé, hogy a cenzusközti időszakot lakossági felvételek töltötték ki. Az általa irányított szervezet munkatársai a nemzetközi ajánlásnak megfelelően a két népszámlálás között mikrocenzust készítettek elő és hajtottak végre. 1975-ben részt vettek az állami népesség-nyilvántartást megalapozó teljes körű összeírás szakmai előkészítésében és irányításában. valamint az Egységes lakossági adatfelvételi rendszer, a KSH azóta is működő reprezentatív kismintás felvételeinek és szervezetének tervezésében, megszervezésében. Az 1980. évi népszámlálás szintén az ő irányításával zajlott. Ennek végrehajtását, publikációit tekintette a legsikeresebbnek. Lényegében az ő vezetésével ment végbe a következő népszámlálás előkészítő munkálatainak dandárja, a végrehajtás nehéz feladataiban azonban már nem vett részt. Személyi és egészségügyi okokból 1989. január l-jétől nyugdíjaztatását kérte, de ezt követően sem hagyta el szeretett területét, a népszámlálást. A népszámlálások felelős szakmai vezetőjeként nemcsak az előtte levő feladatokra koncentrált, hanem a szakmai múlt megismerésére, tudományos szintű dokumentálására is rengeteg energiát fordított. Rendszerezte és kiadványok sorozatában késői korok kutatói számára is hozzáférhetővé tette a népszámlálások történetét, módszertanát bemutató forrásokat. A magyar népszámlálások történetével foglalkozó forrásmunkák összeállítását gyakorlatilag aktív korában befejezte. Nyugdíjasként sem szakadt el a népszámlálástól. Hivatali támogatással és külső források bevonásával, elsősorban OTKA és OKTK kutatások keretében addig nem publikált népszámlá14