NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései
Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A NÉPSZÁMLÁLÁSOK ADATKÖZLÉSEI A népszámlálási adatok közzétételét a gazdasági, politikai vezetés, a szakmai kör és a közvélemény részéről egyaránt mindig nagy figyelem kísérte. A figyelem elsősorban a népszámlálási adatok időbeli megjelenésére, az egyes kötetek tematikájára és területi részletezettségére irányult. Az adatközlésnél döntő szempont volt, hogy annak rendszere alapjaiban kövesse a korábbi népszámlálásoknál alkalmazottat. 1. A korábbi népszámlálások közlési rendje A népszámlálási adatok közzétételét meghatározta, hogy az adott népszámlálás időszakában milyen volt a társadalmi-politikai környezet, milyen anyagi lehetőségek voltak, milyen technikai színvonalon történt a feldolgozás és milyen főbb témákban várt tájékoztatást a mindenkori gazdasági-politikai vezetés. Ez utóbbira példa az 1941. évi népszámlálás, amelynek tematikáját erőteljesen befolyásolták a visszacsatolt területekkel kapcsolatos kérdések. Az 1960. évi népszámlálás egyik központi témája volt - a mezőgazdaság kollektivizálása kapcsán - a parasztgazdaságok helyzete, az 1980. évi népszámlálásnál pedig előtérbe került a népesség rétegződésének vizsgálata, amely jelentősen befolyásolta a népszámlálási adatok közzétételének irányát. A következő, 1990. évi népszámlálás a rendszerváltozás előtti utolsó pillanatról adott összegzést, és egyben alapul szolgál a 2001. évi népszámlálás adataival való összehasonlításhoz, amivel lehetővé válik az 1990-es évtizedben történt döntő jelentőségű társadalmi-gazdasági változások feltárása. A területi adatok közzététele A népszámlálás az egyedüli teljes körű lakossági összeírás, ezért fő feladata az adatok - lehetőleg településszintű vagy annál részletesebb - publikálása. Ez rendkívül költséges tevékenység, mivel szigorú adatellenőrzést és rengeteg gépi feldolgozási időt igényel. A területi adatok közzétételének mélységét jelentősen befolyásolta a mindenkori közigazgatási rendszer, illetve az 102