NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

1967-től kezdődően megkülönböztettük a külterület mellett a központi és egyéb belterületet, ami differenciáltabb vizsgálati lehetőséget ad a település fejlettségi fokának megítéléséAz 1973-as kötet fontos része a postai irányítószámok felsorolása. Az 1995-ös kiadás pedig a helységnévtáblákon feltüntetett nemzetiségi helyneveket veszi sorra, ami Trianon óta az első kísérlet a mai Magyarország hivatalos nemzetiségi helységnévanyagának összefogására. A 20. századi helységnévtárak egy részébe közigazgatási térkép is került. Ezek közül a legkorszerűbbnek tekinthetők, a legtöbb tájékoztatást azok nyújtják, amelyek községhatárosak, s esetleg a jelentősebb külterületeket is megjelölik. 3. A helységnévtári nyilvántartáshoz kapcsolódó további adatközlések A helységnévtári szerkesztőségi munka kapcsán több esetben a helységnévtárak megjelenése közötti időszakban is felhalmozódtak olyan, főleg a változások szempontjából lényeges információk, amelyek közreadása hiánypótló jelentőséggel bírt. Ezek az adatok egyrészt helységnévtári pótfüzetekben, város- és községnévtárakban, másrészt helynévkönyvekben láttak napvilágot. E kiadványok amellett, hogy a két helységnévtár megjelenése közötti időszak információigényét törekednek kielégíteni, vagy a helységnévtári kötetekből különböző okok miatt kimaradt tudnivalókat teszik közzé, sok esetben a helységnévtári adatok egy részéhez kapcsolódó továbbvezetésnek is tekinthetők

1

1. A történeti statisztikai helységnévtár sorozat más források mellett szintén a hivatalos helységnévtári nyilvántartás feldolgozásával készül. A múltból a jelen felé haladva „végül, de nem utolsó sorban" ismertetjük a helységnévtár legújabb, jövőbe mutató változatát, annak interneten való hivatalos közzététele. 3.1. A helységnévkönyvek 1990-ben jelent meg az első, majd egy év kihagyással évenkénti megjelenéssel folyamatossá vált A Magyar Köztársaság helységkönyve címmel kiadott kézikönyv. Fő szerepe, hogy használatával a legfontosabb adatok (név, igazgatási rang és területi beosztás stb.) módosulását követni lehet a hivatalos helységnévtárak megjelenése közötti időszakban. Emellett olyan ada1

1 Külön alpontban ezek közül csak a helynévkönyvekre térek ki. Az 1990 előtt napvilágot látott pótfüzeteknek és egyéb adattáraknak a feltüntetése a megadott irodalomban e tanulmány keretei között azokról elegendő információval szolgál. 64