NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

tént utalás az összetett névalaknál (pl. a mai Nagyér község 1873-ban „Majláth (Nagy-)" néven jelentkezett és Nagy-Majláth címszónál erre utalás történt). A helységnévrendezés befejezése után - a Központi Statisztikai Hivatalban működő Országos Községi Törzskönyvi Bizottságról szóló 1898. évi VI. törvény képezte alapját a hivatalos helynevek megállapításának és nyilvántartásának

9. A bizottság működését az 1954. évi 9. sz. törvényerejű rendelet szüntette meg (de nem helyezte hatályon kívül az 1898. évi idevonatkozó törvényt!), a 10 § (3) bekezdése alapján azonban a törzskönyvi nyilvántartást továbbra is vezetni kellett, e feladatot a törvény a KSH tevékenységi körébe utalta. Ez a törzskönyv - mivel mindig is a KSH-ban vezették - gyakorlatilag már az 1954-es rendelkezés előtt is a hivatalos helységnévtári közlések egyik alapdokumentumaként szolgált, bármilyen, névváltozással vagy új név keletkezésével járó közigazgatási változás (községalakulás, községegyesítés, -szétválás) esetén. Amellett, hogy tartalmazza valamennyi közigazgatási területi egység nevét, a törzskönyvezett lakotthelynevekre is kitér. A külterületi lakotthelyek neveinek többsége azonban nem szerepel a törzskönyvi nyilvántartásban, s a névadás, -változtatás lehetősége a települési önkormányzatok képviselőtestületének (korábban a tanácsoknak) a hatásköre, a döntéshozatalnál szakvélemény kérésére és figyelembevételére nem volt és ma sincsen törvényi kötelezettségük, csak lehetőség, amellyel általában nem élnek. Az ebből adódó hiányosságok kiküszöbölésére is alkalmas az az adatfelvétel, amelyre először az 1960-as népszámlálás területi előkészítésekor került sor. Ezzel a későbbiekben államigazgatási kérdőívnek elnevezett adatszolgáltató lappal a KSH a helyi közigazgatási szervezetek útján tudakolta a központi belterület, egyéb belterületek és a külterületek nevét és jellemzőit az 1960-as, 1970-es, 1980-as és 1990-es népszámlálás előkészítése során. Az 1990-es népszámlálás után a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a települési önkormányzati rendszer kialakulása, a statisztikáról szóló törvény megalkotása, valamint a helységnévtár szerkesztőség átszervezése következtében megváltozott körülmények között került sor az eddig megjelent utolsó, 1995-ös helységnévtár előkészítésére. A munka eredményeképpen a kor követelményeinek megfelelően megújult, naprakész, a népszámlálási feladatokhoz szorosan kötődő helységnévtári nyilvántartási rendszer épült ki az évek során. A szerkesztés 9 Az 1898-ban megjelent helységnévtár bevezetőjében dr Jekelfalussy József, a statisztikai hivatal igazgatója részletesen indokolja a törvény jelentőségét. 58