NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

nyomtatás és folyt a munka, noha korán sem oly gyorsan, mint a mily gyors megjelenését kívánta volna az általános szükség.'

0 A Pallas Nagy Lexikonában a múlt század végén Thirring Gusztáv a helységnévtár fogalmát az alábbiakban határozta meg: „A közigazgatási adminisztráció, valamint a gyakorlati élet szükségleteire kiadott H.-ak többnyire hivatalos kiadásban az illető országos statisztikai hivatalok ellenőrzése alatt jelennek meg. Ily H.-ak minden községet és pusztát betűrendben közölnek s kiterjeszkednek az illető hely fekvésére, házainak s lakóinak számára, a beszélt nyelvekre s a közigazgatás minden mozzanatának felemlítésére. A H.-ak rendszerint csakis ily hivatalos adatok közlésére szorítkoznak, a társadalmi élet mozzanatairól (pl. a fennálló iskolákról, ipartelepekről stb.) nem vesznek tudomást. A H.-ak ebben különböznek a földrajzi szótáraktól, amelyek (mint pl. a Ritter-féle lexikon) az illető helyek teljes leírását adják, azonkívül a községeken kívül a hegységek, folyók, tengerek, tavak, országok, szigetek stb., általában minden földrajzi egyed leírását is adják..." A helységnévtárak tervezetének és anyagának összeállítására vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos dokumentált szabályozás hiányában a hivatalos helységnévtárak szerkezeti és tartalmi követelményeit mindmáig jószerint a kialakult gyakorlat határozta meg. Ezzel kapcsolatban pedig az 1873-as helységnévtár adattartalmából és közlési rendszeréből lehet kiindulni, annál is inkább, mert a mindig az adott kor követelményeihez igazodó kisebb-nagyobb tartalmi és szerkezeti változások ellenére a napjainkig kiadásra került további 24 hivatalos helységnévtár lényegében ezekhez az irányelvekhez következetesen hü maradt. Az irányelveket, illetve a helységnévtár fő célját annak egyik későbbi szerkesztője, Orlicsek József az 1962-es helységnévtár kapcsán az alábbiakban összegezte: - „a névtári jelleg a helységnévtárt szerkezeten belül feltétlenül érvényesüljön; - az államigazgatási területi beosztást és ezen belül a városok és községek jogállását a helységnévtárak, mint hivatalos kiadványok rögzítsék; - a városok, községek és külterületi lakotthelyek területi, népességi, közlekedési, postai és egyéb jellemző - főként ellátottsági és illetékességi - adatait a helységnévtárak könnyen áttekinthető formában tartalmazzák." 5 A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Budapest. 1873. III. oldalán. Keleti Károly már az 1870-es népszámlálásról készített jelentésében is felemlíti, hogy a törvényi szabályozás hiányában rendezetlen névállomány és a külterületek besorolásának bizonytalanságai akadályozták a községsoros adatfeldolgozást és publikációt. (Lásd az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, KSH, Pest, 1871. 36. oldalán.) 55