NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Gratzl Ferenc: A területi előkészítés feladatai, a közelmúlt hazai gyakorlata, új módszerek a 2001. évi népszámlálás előkészítésében

ról szóló 146/1993 (X.26.) sz. kormányrendelet már címnyilvántartásként definiálja. Sem a törvény, sem a kormányrendelet nem tartalmaz határidőt, így a címnyilvántartás megléte esetleges, és ezzel együtt az említett rendezettség is feltehetőleg nem teljes. A közterületi nevekkel általában nincs gond, mert az 1976. évi jogszabály alapján gyakorlattá vált, hogy a szükséges korrekciókat az előírt egy éves határidőn belül végrehajtották. A 2001. évi népszámlálás előkészítésének megkezdése előtt a jogszabályokra hivatkozva felhívjuk a jegyzők figyelmét az esetleges elmaradások pótlására, a folyamatban lévő változások lezárására, valamint a tervezett változtatások felfüggesztésére, illetve elhalasztására a népszámlálás utáni időpontra. A próbaszámlálás tapasztalatai szerint azonban esetenként teljesen rendezetlen a helyzet a belterületen kívül kialakult üdülőterületeken, a főleg városok határában fekvő hobbitelkeken és a volt zártkertekben. Ez a rendezetlenség még a legális, szabályos engedélyek alapján beépült területeken is fennáll, ami csak azzal magyarázható, hogy nem lakóterületről lévén szó, az ezzel kapcsolatos ügyintézés pontos címek hiányában is működik, így a tanácsoknak, illetve a polgármesteri hivataloknak tulajdonképpen nincs szükségük még egyszerű házszámozásra sem. Az üdülő-összeíráshoz feltétlenül szükség lenne az ilyen területeken legalább folyamatos házszámozásra, mert pillanatnyilag csak nagyméretarányú, a telekhatárokat és a helyrajzi számokat is feltüntető térkép segítségével azonosíthatók az egyes ingatlanok, és egy ilyen térképen való tájékozódás nem várható el sem a számlálóbiztostól, sem a címjegyzék összeállításával megbízott helyszínelő személyektől. A házszámozás hiányában kétséges az üdülő-összeírás végrehajthatósága, márpedig az ilyen területeken lévő üdülők, nyaralók nélkül - akár engedéllyel, akár engedély nélkül épültek - nem lehet teljes az üdülők felmérése. 2. A településrészek és a helységnévtári adatok A magyarországi népszámlálások mind az adatfelvétel, mind a publikáció során figyelembe vették és veszik, és megkülönböztetik a városok és községek közigazgatási határain belüli településrészeket: a központi belterületet, az egyéb belterület(ek)et és a külterületi lakotthelyeket. A településrészek és különféle adataik a helységnévtár adattartalmába is beletartoznak, amely a népszámlálási lakás- és népességadatokkal kiegészítve rendszeresen (általában 10 évenként, a népszámlálást követően) jelenik meg. 27