NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet: Foglalkoztatás, munkanélküliség a munkaügyi statisztikában a 90-es években

Az adatforrások szintetizálása a többféle adatforrás összehangolása a jövő feladata, hiszen az információk tömegének megjelenése arra kényszeríti az adatfelhasználót, hogy ezt naponta elvégezze. Természetesen kellő szakértelem nélkül az adatok sokfélesége inkább elbizonytalanítja a felhasználót, és megkérdőjelezi az adatokkal szembeni bizalmat. Az eltartottság és inaktivitás jelentősen változott az évszázad utolsó évtizedében, ezért ejtsünk néhány szót az „inaktív keresők"-ről, illetve eltartottakról is. A népszámlálás fogalmi rendszere szerint inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, például - saját jogú nyugellátásban járadékban részesülnek, - gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülnek, - a munkanélküli-ellátásban részesülők, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), - a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. földjük, nyaralójuk bérbeadásából, pénzük kamataiból, albérlő tartásából élnek). Eltartottak azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ilyenek például (a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek; a nappali tagozaton tanulók, az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). Az eltartottsági mutatók növekvő tendenciájában szerepet játszik a népesség elöregedése, az ifjúság képzési idejének elhúzódása és a kereslethiányos munkaerőpiac. Az eltartottsági mutatók alakulásában tetten érhető az időszak elejére jellemző drasztikus foglalkoztatás csökkenés. A munkavállalók számára a korengedményes, korkedvezményes, illetve az előnyugdíj, vagyis a munkaerőpiacról való kivonulás jelentette a megoldást a munkanélküliség elkerülésére, ami kifejeződik az aktív keresőre jutó inaktívak számának 1996. évi ugrásszerű emelkedésében. Nemcsak a jól követhető indokok miatti munkaerőpiacról való kivonulás gyorsult fel, hanem azok száma is emelkedett, akiknek semmi különösebb indokuk nincs arra, hogy ne dolgozzanak, így az eltartottak száma is ugrásszerűen nőtt. 1997-tel kezdődően kedvező folyamatok indultak be a munkaerőpiacon, ennek köszönhetően javultak az eltartottsági mutatók. Az évtized közepétől már kevesebb embernek volt lehetősége arra, hogy munkavállalási korban nyugdíjasként kerüljön ki a munkaerőpiacról, és az eltartottak száma is 273