NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet: Foglalkoztatás, munkanélküliség a munkaügyi statisztikában a 90-es években

2. A fogalmi rendszer változásai A népszámlálások a gazdasági aktivitás alapján a népességet a következő kategóriákba sorolták be: Foglalkoztatott - Aktív keresők nyugdíjasok, járadékosok - Inaktív keresőkanyasági ellátást igénybe vevők tanulók Eltartott' egyéb eltartottak Mint arról érintőlegesen már volt szó, a 90-es évek elejéig a gazdasági aktivitás legfontosabb kategóriája az aktív kereső volt, amelyet a következőképpen határoztak meg: Az aktív keresők a keresőtevékenységet folytató, ilyen tevékenységből származó jövedelemmel rendelkező személyek, akik e tevékenységüket nem nyugdíjasként, illetve nem gyermekgondozás címén járó vagy más, járadékszerű ellátás mellett folytatják. Aktív keresők tehát mindazok, akik munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói, ügyészi hivatásos szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban állnak bármely munkáltatóval, illetve munkaszerződéssel, vállalkozói engedéllyel rendelkeznek, feltéve, hogy nem nyugdíj, gyermekgondozás címén járó ellátás stb. mellett dolgoznak. Aktív keresőnek minősülnek azok a nyugdíjasok, akik aktív kereső foglalkozásuk folytatása mellett részesülnek rokkantsági vagy özvegyi nyugdíjban, illetve azok a saját jogon nyugdíjasok, akik a nyugdíj szüneteltetése mellett dolgoznak. Az aktív keresők közé tartoznak továbbá a segítő családtagok, az idénymunkából, alkalmi munkából élők, valamint a napszámosok is. A közhasznú munkában való részvétel szintén aktív keresőtevékenységnek számít. Mint a definícióból is látható, az aktív kereső kategória lehatárolása nem volt teljesen következetes. A munkajogi létszámba tartozók egy része csak , jogilag" dolgozott, s ténylegesen kereső tevékenységet nem folytatott, például azért, mert valamilyen okból fizetés nélkül tartósan távol volt munkahelyétől. Ennek csak egyik speciális formájáról, a gyermekgondozási ellátások idejére vonatkozó tartós távollétről rendelkezik a definíció úgy, hogy az igénybe vevők nem aktív keresők annak ellenére, hogy munkaviszonyban vannak. (A gyermekgondozási ellátást igénybe vevő részmunkaidőben a 10/1982.(IV.16.) MT sz. rendelet alapján munkát is vállalhat, és így akár aktív kereső is lehetne.) Sajátos csoport volt még a foglalkoztatott nyugdíjasok cso266