NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet: Foglalkoztatás, munkanélküliség a munkaügyi statisztikában a 90-es években

get két nagy csoportra osztjuk, a gazdaságilag aktivak jelen vannak a munkaerő piacon, ők jelentik a munkaerő-kínálatot. A másik csoport nem vesz részt a „munkaerő (áru) cseréjében", ők azok, akik a munkaerőpiacnak nem szereplői, összefoglalóan gazdaságilag inaktív népességként emlegetjük őket. Egy rendkívül heterogén népesség csoportról van szó, akiknek talán egyetlen közös jellemzőjük az, hogy a társadalmi termelésben nem tudnak és/vagy nem kívánnak részt venni. A gazdaságilag aktív népességbe tartoznak mindazok, akik képességeik és szándékaik szerint alkalmasak arra, hogy részt vegyenek a társadalmi termelésben. A munkaerő-kínálat annyival szűkebb, mint az általános emberi képességek, hogy meghatározott cél az anyagi és szellemi javak előállítása érdekében aktivizálható képességeket jelent, és feltételezi az egyén azon szándékát, hogy ezen képességeit valóban aktivizálja is. A gazdaságilag aktívak a jövedelemszerző munkát, vagyis foglalkoztatást igénylő, tehát munkavállalási hajlandósággal rendelkező népességet jelenti. Nagysága a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes számával egyenlő. Az egyének munkavállalási szándékának értelmezése természetesen többféle lehet. Azoknál, akik egy adott időpontban, vagy időszakban ténylegesen dolgoznak, vagy munkahelyüktől csak átmenetileg vannak távol, egyértelműnek vehetjük a munkavállalási szándékot, ők a foglalkoztatottak. A foglalkoztatottak között lehetnek elvileg a munkavállalási kornál fiatalabbak vagy idősebbek is, hiszen az egyének fizikai és szellemi képességeik birtokában élethelyzetüknek megfelelően vállalhatnak munkát az általánostól eltérően. A munkavállalási kornál fiatalabb foglalkoztatottak száma elenyésző az iskolázási idő meghosszabbodásával összefüggésben. A nyugdíjkorhatár elérése utáni foglalkoztatásnak lehet jelentősége. A fejlett nyugat- és észak-európai országokban az átlagéletkor emelkedésével és az idősebb népesség egészségi állapotának javulásával egyre több nyugdíjas korú számára válhat reális lehetőséggé a munkavállalás. Olyannyira, hogy több országban különböző programokat dolgoznak ki a nyugdíjkorhatáron felüliek munkaerőpiacra történő visszaintegrálására, mivel a nyugdíjellátó rendszerek fenntartása a népesség elöregedésével súlyos anyagi terhet jelent a társadalom számára. A másik - munkaerő-piaci attitűdjét tekintve - sajátos csoport a munkanélküliek csoportja. Ők azok, akik éppen nem dolgoznak, de azon igyekeznek, hogy munkát találjanak, illetve képesek lennének azonnal munkába állni, ha felajánlanának nekik egy állást. 261