NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Sánta József: Utóellenőrzés alkalmazása a népszámlálásnál

Sánta József UTÓELLENŐRZÉS ALKALMAZÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSNÁL 1. Bevezetés A fejlettebb statisztikai szolgálattal rendelkező olyan országokban, ahol rendszeresen végeznek népszámlálásokat, ezekhez szervesen hozzátartoznak azok a népszámlálást követő mintavételes vizsgálatok, amelyek célja informálni a felhasználókat az adatok minőségéről, megbízhatóságáról, de nem utolsó sorban tapasztalatokkal szolgálni a következő népszámlálás végrehajtásához. A naiv közhiedelemmel ellentétben ugyanis a teljes körű összeírásból származó adatok sem abszolút pontosak, ezeket is terhelhetik részben számbavételi, részben bevallási pontatlanságok. Ezért az ún. utóellenőrzések alapvetően kettős feladatot töltenek be: egyrészt a népszámlálás teljességét kell ellenőrizniük, azaz azt, hogy az adott ország eszmei időpontbeli népességét (lakásainak számát stb.) hiánytalanul számba vette-e a népszámlálás, illetve milyen mértékű lehet az „alulszámlálás", vagy esetenként a többszörös számbavétel, másrészt képet kell adniuk a népszámlálás során összeirt adatok megbízhatóságáról, azaz adott valószínűségi szinten ezek megbízhatósági határairól. Ez a dolgozat több szerző korábbi közléseit vagy munkaanyagait kísérli meg összefogni, és tartalmaz néhány olyan módszertani leírást vagy adatot is, amelyek még nem jelentek meg magyar fordításban. Hivatkozások a dolgozat végén találhatók. 2. Fogalmak és definíciók, hibatípusok A népszámlálások hibáinak elemzési keretén belül a következő hiba fogalmak taglalása bizonyulhat hasznosnak: - teljességi/lefedési és tartalmi hibák, - nettó és bruttó hibák, - mintavételi és nem mintavételi hibák. 217