NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Mihályffy László: Korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél

- meghatározzuk a értékét úgy, hogy az (5.4) kifejezéssel meghatározott munkanélküli létszám országos szinten minimális varianciájú legyen; - ezután az összes létező bontásban a munkanélküli létszámot az (5.4)-nek megfelelően számítjuk ki, az országos szinten meghatározott a alkalmazásával; - a foglalkoztatott létszámot minden esetben a gazdaságilag aktív és a munkanélküli létszám különbségeként határozzuk meg. A munkanélküli létszám - mint összetett becslés - varianciája ily módon természetesen csak országos szinten lesz minimális, az összetett becslések varianciája azonban nagy valószínűséggel a többi esetben is kisebb lesz a megfelelő közvetlen becslés varianciájánál. A varianciabecslés kérdéséről az lehet az álláspont, hogy egyelőre nincs ok a rétegzett jackknife módszer és a VPLX program alkalmazásának revíziójára. Megjegyezzük viszont, hogy amennyiben lehetőség adódik az előző alfejezet végén vázolt módon az 1990-es népszámlálás (rövidített) rekordjainak használatára az új minták kiválasztásában, akkor bizonyos vonatkozásban a jackknife módszert is lehet majd tesztelni. Arról van ugyanis szó, hogy a népszámlálás anyagából ki lehet választani egy mesterséges mintát, amelynek elemeihez véletlen szám generátor segítségével hozzá lehet rendelni egy foglalkoztatottsági kódot úgy, hogy az mondjuk, 6%-os munkanélküliséget jelezzen országos szinten. Miután a mesterséges mintán nincs meghiúsulás, a mintavételi tervből származó mintasúlyok korrekció nélkül használhatók. Másrészt, ha nincs korrekció, a mintavételi terv lehetővé teszi a mutatók varianciájának analitikus módszerrel való becslését, és ugyanakkor a varianciákat jackknife módszerrel is lehet becsülni. A kétféle varianciabecslés egybevetésével következtetéseket vonhatunk le arra az esetre, amikor csak a jackknife módszer használható. 6. A mintasúlyok korrekciója A korrekciós eljárások ismertetése nem tartozik szorosan a mintavétel kérdéseihez. Két szempont indokolja, hogy foglalkozzunk vele: egyrészt ma már alig találkozunk olyan reprezentatív megfigyeléssel, amelynek adatai feldolgozása során ne alkalmaznának valamilyen korrekciót, másrészt viszonylag kevés szakstatisztikus, illetve felhasználó ismeri ennek a technikának az alapelvét, divatos kifejezéssel élve, a filozófiáját. Röviden tehát a reprezentatív megfigyeléseknél alkalmazott korrekció legfontosabb sajátosságairól: - a korrekció célja a nem válaszolás és/vagy a mintavételi keret hiányosságainak ellensúlyozása, 208