NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
Mihályffy László: Korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél
állomány rekordjairól van szó amely alkalmas arra, hogy a mintavételt megvalósító programokat annak alapján fejlesszük ki és teszteljük. A kellőképpen tesztelt programok segítségével azután a mintákat / mintakeretet ki lehet választani, mihelyst rendelkezésre áll az új népszámlálás adatainak javított állománya. Elképzelhető, hogy ezt a megállapítást többen vitatni fogják, mondván, hogy a mintakiválasztásban a szubjektív mérlegelést, döntést semmi sem helyettesítheti, ha a felvétel megvalósíthatóságát, a minta összeírhatóságát vesszük szemügyre. Ebből annyi feltétlenül igaz, hogy a végső szót az emberi értelem mondja ki olyan kérdésekben, hogy X települést télen gyakorlatilag nem lehet megközelíteni, vagy hogy oda az összeírót csak erős rendőri védelemmel lehetne kiküldeni, amire természetesen nincsen pénz (az Egyesült Államokban ilyesmire is van, de ez rajtunk persze nem segít). Ettől még a mintát ki lehet választani gépi úton, mivel tervezhetünk olyan programot, amely tucatjával készít el egymással statisztikailag egyenértékű mintaváltozatokat, és ha azokból az elsőt, a másodikat, a harmadikat stb. tényleg el kell vetni, mivel megvalósíthatatlanok, akkor használjuk a negyedik változatot stb. Együttműködve az igazgatóságokkal és az ÖSZKO-val, a mintakiválasztó programot felkészíthetjük olyan esetek kezelésére is, hogy például külön-külön az X és az Y település is beválasztható a mintába, egyidejűleg azonban nem, stb. Ami jelenleg számítástechnikai szempontból komolyabb problémának látszik, az a már említett körülmény, hogy a számlálókörzetek átszervezése miatt nehéz lesz kiszűrni az új mintából azokat a címeket, amelyek 1992-2001 között szerepeltek illetve szerepelnek a mintákban. Ez a probléma egyébként összefügg azzal, hogy abban az előző népszámlálásból származó adatállományban, amelyet a mintát kiválasztó program kifejlesztésére és tesztelésére kell majd használni, a számláló körzeteket úgy kell átalakítani (többnyire összevonás útján), hogy azok az átszervezés utáni állapotot tükrözzék. 5. Becslés és hibaszámítás Mint többször is hangsúlyoztuk, az új minták, mintakeretek kiválasztására vonatkozó javaslataink nem érintik a jelenleg is használatban levő minták legfontosabb jellegzetességeit, így a becslés és a hibaszámítás kérdéseivel nem is kellene foglalkoznunk. Az ELAR-felvételekkel szemben támasztott növekvő igények azonban szükségesé teszik módszereink állandó tökéletesítését, adataink pontosságának állandó fokozását. Ebben az alfejezetben egy viszonylag egyszerűen megvalósítható módszertani újítással foglalkozunk, amelynek célja a becslések szórás205