NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Gratzl Ferenc: A területi előkészítés feladatai, a közelmúlt hazai gyakorlata, új módszerek a 2001. évi népszámlálás előkészítésében

Gratzl Ferenc: A TERÜLETI ELŐKÉSZÍTÉS FELADATAI, A KÖZELMÚLT HAZAI GYAKORLATA, ÚJ MÓDSZEREK A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN A népszámlálások a világ minden országában a statisztikai szolgálatok legnagyobb adatgyűjtési feladatát jelentik. A népszámlálások összeírási körébe minden más teljes körű adatfelvételnél nagyobb számban tartoznak adatszolgáltatók, vagyis az összeírási egységek - esetünkben a lakások és az egyéb lakóegységek és a bennük lakó személyek - száma messze meghaladja mind a gazdaságstatisztikai, mind az egyéb társadalomstatisztikai adatgyűjtések alanyainak számát. Ez az óriási volumenű adatfelvétel sokrétű és körültekintő előkészítést igényel. A népszámlálások előkészítése számos munkafázisból áll. Ezek egy része „elvi előkészítés" gyűjtőnéven foglalható össze, amely a tartalmi koncepció, az elmélet és a módszertan meghatározásán túl a technikai-technológiai folyamatok, valamint a jogi és pénzügyi körülmények vizsgálatát és elvi biztosítását jelenti. A feladatok másik része túlnyomóan gyakorlati tennivaló, ezeket nevezzük összefoglalóan előkészítésnek. Az elvi előkészítés a népszámlálás előkészítésétől az adatfelvételen és a feldolgozáson át egészen a publikációig, az adatok szakmai értékeléséig és elemzéséig minden feladatot koncepcionálisan szabályoz, így természetesen meghatározza a területi előkészítés módszertanának fő irányát és általános jellemzőit. A területi előkészítés ezzel szemben részletesen szabályozza az adatfelvételt megelőző időszak konkrét tennivalóit és azok végrehajtását. Ezt a modern népszámlálások magyarországi gyakorlatában kivétel nélkül mindig a helyi közigazgatási szervek végezték és végzik a statisztikai szolgálat szakmai irányításával és felügyeletével. Ez kiemelten fontos tényező, mert a népszámlálással kapcsolatos feladatokat időben és térben össze kell hangolni a helyi közigazgatás rendszeres napi feladataival, mégpedig úgy, hogy azok végrehajtását a területi előkészítés ne nehezítse és ne is akadályozza. A települési önkormányzatok megnövekedett szuverenitásából fakadó szükségszerűség, hogy keressük a helyi közigazgatás és a nép19