NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Erdei Virág - Sánta József: A statisztikai adatok védelmének nemzetközi szabályozása, módszertani kérdései

Ezt látszik megerősíteni az elmúlt évek hazai tapasztalata, miszerint meglehetősen sok kiszivárogtatás történt minősített adatokból, tényekből a legkülönbözőbb formákban (pl. adatbázisokból, személyi számítógépekből, iratokból stb.). 2.2 A statisztikai adatok számítógépekkel támogatott védelme A statisztikai adatok lehetnek különböző adathordozókon vagy adatbázisokban tárolt mikro- vagy aggregált adatok. Mikroadatokon azt értjük, hogy az adatok egy személyhez, családhoz, háztartáshoz vagy lakáshoz vannak hozzárendelve, függetlenül attól, hogy az adatok között szerepelnek-e azonosítók. A táblázatos adatok felfedhetőségének problémakörével a holland kutatók élvonalban munkálkodnak/ A népszámlálási adatok leggyakoribb közlési formája táblázatos. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy az utóbbi évtizedekben az elektronikus adathordozók használata, adatbázisok kialakítása tért hódított. A népszámlálási adatok, pl. a személyekre vonatkozó adatok állománya is ún. ,flat fájl" típusú volt, ahol minden személy rekordja azonos hosszúságú, azonos mezőket tartalmazott, mondhatni sorokat és oszlopokat. A manapság uralkodó relációs adatbázisok egyik alapeleme pedig a reláció, ami lényegében egy táblázatnak (vagy ,flat /ó//"-nak) felel meg. Gyakoriak a hierarchikus táblázatok is. A táblázatosan közölt statisztikai adatok gyakorisági vagy nagyság adatok. Népszámlálási adatok esetén a nagyságadatok sem tartalmaznak negatív számokat. Annak elkerülésére, hogy a táblázatokban közvetlenül érzékeny adatokat lehessen találni, vagy különböző egyszerű vagy bonyolult módszerekkel ilyen adatokat lehessen kikövetkeztetni, többféle ismert módszert szoktak alkalmazni. Ilyen módszer pl. J Dellaert, N.P - Luijten, W.A.: Statistical disclosure in generál three-dimensional tables, Statistica Neerlandica, 1999,2. 169