NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

három törvény szabja meg, és ezt az alsóbb szintű szabályok (kormányrendelet, számlálóbiztosi útmutató stb.) összeállításánál is figyelembe kell venni. A népszámlálási törvény 1. § (2) szakasza - az 1988. évi 22. tvr.-nél először alkalmazott megoldást átvéve - részletesen szabályozza az összeírás körét. Az 1. § (3), (4), (5) szakasza - a háború előtti népszámlálási törvényekhez hasonlóan - rendelkezik az összeírás, a pótösszeírás és az üdülő-összeírás időszakáról. (1960 és 1990 közötti népszámlálásokat elrendelő törvényerejű rendeletek nem szabályozták ezt a kérdést.) A népszámlálási törvény 2. §-a - hasonlóan az 1988. évi 22. tv-hez - tételesen felsorolja a népszámlálás témaköreit. E rendelkezésből derül ki, hogy a népszámlálás során a polgárok nevét nem kell felvenni. A 3. § már hagyományosnak tekinthető módon kimondja az adatszolgáltatási kötelezettséget, de rendelkezik az adatok bizalmas kezeléséről is. Új megoldásként mint említettük - a (2) szakasz az ún. érzékeny (különleges) adatok szolgáltatását a polgárok önkéntes belátására bízza. (Meg kell jegyezni, hogy képviselői indítványra az „anyanyelv" kérdése is bekerült ebbe a körbe, annak ellenére, hogy az adatvédelmi törvény ezt a kérdést nem tekinti különleges adatnak. A jogalkotó ezt az indítványt azért fogadta el, mert a nemzetiség és az anyanyelv témaköre szorosan összefügg egymással és így indokoltnak tekinthető, hogy az önkéntes válaszadás lehetőségét a törvény e kérdés vonatkozásában is lehetővé tegye.) A népszámlálási törvény 4. §-a - a szokásos módon - rendelkezik a népszámlálás végrehajtásáért felelős intézményekről, tisztségviselőkről. A 16. § (1) szakasza pedig visszatér ahhoz az 1960 előtti megoldáshoz, hogy a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok kiadására a kormányt hatalmazza fel. A (2) szakasz pedig jelzi, hogy a népszámlálás költségeit az éves költségvetési törvényben kell biztosítani. (Lehet, hogy elődeink e vonatkozásban kicsit precízebbek voltak, mert a századforduló körüli népszámlálási törvényekben a költségek krajcárra pontosan meg voltak állapítva, így utólag ezeken a költségeken már nem lehetett változtatni.) Az 1999. évi CVIII. törvény tehát - a hivatkozott törvényekkel együtt - kellő törvényes keretet biztosít - adatvédelmi, de más egyéb szempontból is - a 2001. évi népszámlálás végrehajtására. 148