NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

kotásának köszönhetően - jelentős változások következtek be. Az első dolgozat rámutat: a magyar népszámlálások törvényi szabályozása során - felismerve az egyéni adatok védelmének fontosságát, a közvélemény ilyen irányú megnyugtatásának pozitív hatását az adatok minőségére, megbízhatóságára - mindig is szem előtt tartották az adatvédelem fontosságát. Ugyanakkor tárgyilagosan rámutat arra is, hogy a statisztikusok felelőssége és lehetőségei a törvényi szabályozás ellenére sem mindig voltak összhangban: szerencsére egyre csökkenő mértékben, de máig érzékelhető negatív hatása van a nemzetiségi adatokat tudakoló statisztikai felvételek lakossági fogadtatására az 1941. évi népszámlálás egyéni nemzetiségi, anyanyelvi adatainak törvényellenes felhasználásának. Az adatvédelem jogi szabályozásának népszámlálások szempontjából történő átfogó elemzése tényeken alapuló érveket szolgáltat annak elismertetéséhez, hogy a személyes adatok védelme a múltban és a jelenben egyaránt a népszámlálások alapvető jellemzője volt és maradt. Az adatvédelemmel foglalkozó másik tanulmány kitekint a világba. Elsősorban a nyugat-európai gyakorlattal foglalkozik. Egyrészt bemutatja az Európai Unió adatvédelmi szabályozását, másrészt pedig az adatvédelem megvalósulásának technikai aspektusait is, hiszen itt érvényesülnek a jog által teremtett lehetőségek. Ennek megismerése azért is fontos, hogy az adatvédelem a következő népszámlálás tekintetében az európai gyakorlat szerint alakuljon. Figyelembe kell venni (és ezt mind az Európai Unió szabályozása, mind a magyar adatvédelmi törvény szem előtt tartja), hogy az információs társadalom felgyorsult fejlődése egyre kiszolgáltatottabbá teszi az embereket a nagy adatgyűjtésekkel, adatbirodalmakkal szemben, emiatt hangsúlyozottá válik a személy védelme. A tanulmányok kötetünkben való megjelenést indokolja, hogy a közeledő teljes körű felvétel kiemelt feladata lesz az adatvédelem biztosítása, az állampolgárok meggyőzése arról, hogy személyes adataik titkosak maradnak, s hogy az adatvédelmi garanciákat szigorúan betartva ebből a szempontból is teljesítjük az Európai Unió normáit. Az adatvédelmi szabályok megsértésének nemcsak az egyéni adatok megszerzése, az információknak nem statisztikai célra való felhasználása lehet a célja, hanem a törvényekbe vetett bizalom megingatása, akár a statisztika vagy az állam tekintélyének a lejáratása is. Ugyanakkor az adatvédelemnek nemcsak a megszemélyesíthető kérdőívek kezelésére, hanem az adatok táblázatos formában való közzétételére is hatása van. Az egyéni adatok sérelmével jár az is, ha a 13