NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

milyen célra nem lehet felhasználni a népszámlálás során begyűjtött információkat. A (2) szakasz pedig csak a meghatározott adatfajta (legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség) esetében engedné meg, hogy a népszámlálási adatokat népesség-nyilvántartási célra felhasználják. (Ez előrelépést jelent az 1977. évi 29. sz. tvr.-hez képest, mert ott általános felhatalmazás volt a népszámlálási adatoknak nyilvántartási célú felhasználásra.) Az 1990. évi népszámlálás előkészítésének bizonytalanságára jellemző volt, hogy eredeti elképzelés szerint a népesség-nyilvántartás nyomtatta volna a kérdőívekre az azonosító adatokat és az egyes személyi kérdésekre adott válaszokat (név, lakcím, családi állapot, személyi szám) saját adatállományából. A politikai-társadalmi változások hatására a közhangulat várhatóan kedvezőtlenül fogadta volna a személyi szám rákerülését a népszámlálási kérdőívekre, ezért az adatfelvétel végleges kérdőíveit már nem a személyi szám, hanem a születési idő feltüntetésével tervezték. A népesség-nyilvántartás így csak az általa készített cím- és névjegyzéken tüntette fel a rendelkezésre álló és a személyek azonosításához feltétlenül szükséges személyi adatokat (lakcím, bejelentettség módja, családi és utónév, leánykori név és születési idő). Az 1988. évi 22. tvr. végrehajtására a KSH elnöke kiadta a 2/1988. (XI. 16.) KSH sz. államtitkári rendelkezését az 1990. évi népszámlálás végrehajtásáról, amely kimondta, hogy a népszámlálás területi előkészítése az állami népesség-nyilvántartás adatainak felhasználásával történik. Az 1990. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos végleges döntést csak 1989 júniusában hozták meg, addig néhány részletkérdésben is bizonytalanság volt. (Például még a törvényerejű rendelet és ennek végrehajtási utasításának megjelenése után is módosult a jogszabályilag meghatározott adatfelvételi kör és az annak alapján került kérdőívtervezet.) Az 1990. évi népszámlálás jogi előkészítésére tehát rányomta a bélyegét a rendszerváltozás körüli bizonytalanság, amely esetben a jogalkotás igyekezett követni a rendkívüli gyors változásokat (alkotmány folytonos módosítását, a gazdasági életet szabályozó alaptörvények megalkotását), azonban az új jogállami rend még - az 1990. évi népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának időszakában - végleges formáját nem nyerte el. Az 1990. évi népszámlálást elrendelő 1988. évi 22. sz. tvr.-nek azonban már voltak olyan elemei, amelyeket a későbbi jogállami keretek között hozott jogszabályokban is beépültek, illetve pozitív vonásként értékelhetjük, hogy az 1988. évi 22. sz. tvr. igyekezett az általános megfogalmazásokat elkerülni. 136