NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében
zött sokkal pontosabban és precízebben szabályozták. Magyarországon, majd csak az 1993. évi XLVI. tv. fog erről a témáról korszerű módon rendelkezni. „15. § Magánszemély személyi, családi és más körülményeire vonatkozó egyedi adatot csak statisztikai célra szabad felhasználni. " A miniszteri indoklás külön is kitér erre a kérdésre: ,, Törvényi biztosítékot kell nyújtani a magánszemélynek arra, hogy a személyi, családi és más körülményekre szolgáltatott egyedi statisztikai adatok csak statisztikai célra kerülnek felhasználásra. E törvényi védelem egyúttal a magánszemélyek statisztikai adatszolgáltatásának megbízhatóságát is fokozza. A népesedési helyzet, az életszínvonal, a jövedelmi, vagyoni viszonyok stb. - magánszemélyek adatszolgáltatására alapozott vizsgálata csak akkor nyújthat hathatós segítséget a vezetés számára, ha az megbízható, a valóságnak megfelelő statisztikai adatokra épül. " Az érvrendszerben itt is felbukkan a „statisztikai cél" fogalma, amelyet úgy lehet értelmezni, mint a magánszemélyek személyes adatainak közlési tilalmát. Meg kell jegyezni, hogy a KSH 1950-1990 közötti történetében nem fordult elő olyan eset, hogy a statisztikai célra gyűjtött magánszemélyek személyes adatait nyilvánosságra hozták volna. A személyes adatok iránti védelem igénye fogalmazódik meg a KSH akkori elnökének, Bálint Józsefnek a felszólalásában, amelyet az 1973. évi V. tv. vitájában tett: ,, Végezetül szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952-es törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adatszolgáltatók védelme tekintetében. A jelenlegi törvényjavaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi statisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni, a magánszemélyek körülményére vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Az utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmas adatokat kérdez. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az általuk közölt adatok más magánszemélyek vagy illetéktelen szervek tudomására nem juthatnak. Jelenleg is ezen elv alapján működnek együtt a Központi Statisztikai Hivatal szervei több ezer önkéntes adatszolgáltató állampolgárral a háztartás-statisztika készítése során. " Az 1973. évi V. törvény tehát - az 1952. évi VI. tv-hez képest - korszerűbb módon fogalmazta meg a személyes adatok védelmével kapcsolatos témakört. Azonban az 1980. évi népszámlálást elrendelő jogszabály összeállításánál ez a körülmény nem jelentett változást, ugyanis az 1980. évi népszámlálásról intézkedő 1977. évi 29. számú törvényerejű rendelet formai és 132
