NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

A népszámlálási feladatokat - az 1941. évi népszámláláshoz hasonlóan - nagyon részletes 11.080/1948. M.E.sz. és az ezt kiegészitő 11.400/1948. M.E.sz. miniszterelnöki rendelet rögzítette. E rendelet IX. fejezete („Vegyes és zárórendelkezések") - akár az 1940. évi miniszterelnöki rendelet - tartalmazta témánk szempontjából a legfontosabb szabályokat: „34. §. Az 1929: XlX.t.-c. 18. §-a értelmében az adatgyűjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet alkalmazottja, valamint a jelen rendelet szerint szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén, aki az ily minőségben tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatot, akár alkalmaztatásának, vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnése után felhasznál, vagy magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, amelyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy köztudomásra juttat, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ez a szabály nem érinti sem a fegyelmi felelősséget, sem az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget. 35. §. A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványokban foglalt egyéni természetű adatokat az 1929: XIX- t.-c.- 21. §-ának rendelkezései értelmében nem szabad az adók kivetésénél alapul venni. Az 1929: XIX- t.-c. 21. §-a értelmében az adatok a címtárak körébe tartozó közleményeknek és azoknak az adatoknak kivételével, amelyek töi-vény alapján vagy egyébként is nyilvánosságra kerülnek, nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban tehetők közzé. 36. §. A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások végrehajtása során megállapított helyi vonatkozású statisztikai adatokat (pl. a község, illetőleg város lakosainak számát stb.) csak a Központi Statisztikai Hivatal tudtával és beleegyezésével szabad felhasználni, vagy nyilvánosságra hozni. Ez a rendelkezés nem érinti a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának az 1. §. (7) bekezdésében adott felhatalmazást. 37. §. (1) A számlálóbiztost és a felülvizsgálót a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni. (2) A számlálóbiztos megbízatásának tartalma alatt a népszámlálással kapcsolatban eszközölhető egyéb tevékenységet (előfizetés gyűjtés, árusítás, a népszámláláshoz nem tartozó adatgyűjtés, névjegyzék-összeállítás stb.) nem végezhet. 127