NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

mégpedig a korábbi hasonló törvényekkel összhangban. Több rendelkezésének - főleg az adatvédelmi jellegűeknek - ezúttal is a Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897. évi XXXV. tv. volt az alapja. E törvény 7. §-a tételesen jelezte a hivatkozásokat. Az 1930. évi népszámlálás Az 1920-as évtizedben - az első világháborút követő válságok leküzdése után - viszonylag gyors ütemben konszolidálódtak a gazdasági-társadalmi viszonyok, a megváltozott határok között működőképes közigazgatási rendszer jött létre, amelynek fontos része volt a statisztikai szakszolgálat intézményrendszere. Egyre jelentősebbé vált a Központi Statisztikai Hivatalon kívül folyó statisztikai tevékenység, rendszeressé váltak más hivatalos szervek adatgyűjtései, amelyek között az együttműködés nem volt kellőképpen biztosítva. Ezért a kormányzat elhatározta, hogy módosítja (illetve új törvénnyel helyettesíti) az 1897. évi XXXV. tv-t. Az új törvény megalkotásának fő indoka tehát az volt, hogy a statisztikáról szóló törvény ne csak a KSH tevékenységét szabályozza, hanem terjedjen ki az egész statisztikai szakszolgálatra. Témánk szempontjából fontos adatvédelmi szabályok azonban alapvetően nem változtak, az új törvény szinte változtatás nélkül (más paragrafusszámmal, illetve eltérő formai megoldással) vette át ezeket a szabályokat. A témával kapcsolatos miniszteri indoklásból idézünk: ,,A hivatalos statisztikai tevékenység tökéletesbítése érdekében a javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az eddig csupán a Központi Statisztikai Hivatal munkatervbe felvett adatgyűjtéseire érvényes biztosítékokat kiterjesztik valamennyi állami és önkormányzati hatóság és hivatal, valamint törvény által alkotott testület és intézet központi irányítás alá eső adatgyűjtéseire. A javaslat ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatalon kívül folyó hivatalos statisztikai tevékenység tekintetében az állampolgárok szabadságjogainak védelme érdekében ugyanazokat az alkotmányos biztosítékokat érvényesíti, amelyek eddig csupán a Központi Statisztikai Hivatal működésével szemben állottak fenn." A törvény általános vitájában a nagy tekintélyű, statisztikával is magas szinten foglalkozó Kenéz Béla képviselő így szólt erről a kérdésről: ,,A mi statisztikánk alaptörvénye, az 1897. évi XXXV. tc. mindenek előtt megállapítja az adatszolgáltatás általános kötelességét és ezt a parancsot kettős szankció hatálya alá helyezi. Az, aki az adatok beszolgáltatását megtagadja, kiteszi magát annak, hogy a helyszínén az ő költségén szerzik be az adatokat. E mellett kihágást is követ el és pénzbírságot fizet. Ezekkel a szigorú intézkedésekkel szemben azonban a statisztika törvénye a magányosok érdekeinek hathatós védelméről is gondoskodik és pedig úgy az adatok gyűjtése, illetőleg 118