NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

vételeknél a tanító fegyelmi felelősség mellett legyen köteles közreműködni csak a kis- és nagyközségekre vonatkozóan mondta ki e törvény, abban a feltevésben, hogy a városokban akad a tanítókon kívül is elég művelt ember aki az összeírásokat megfelelő szakmai színvonalon végre tudja hajtani. (A tapasztalatok ezután arra sarkallták a törvényalkotókat, hogy ezt a rendelkezést 1910-re már a városokra is kiterjesszék!) Az 1897. évi XXXV. tv. 9. §-a az adatszolgáltatásra korábban is kötelezett (ld. az 1874. évi XXV. tv.-t) közhivatalokon és hatóságokon kívül a magánszemélyekre is kimondja az adatszolgáltatás kötelezettségét, a 3. § rendelkezésének megfelelően az Országgyűlés által elfogadott munkaterv korlátai között. így ez a rendelkezés már a népszámlálásokra is kiterjed, ugyanis korábban a népszámlálások alkalmából alkotott törvényekbe külön szabályt kellett felvenni a magánszemélyek adatbevallásának biztosítására. „9. § Közhivatalok s mindennemű polgári és egyházi hatóságok, valamint azok közegei kötelesek az 1. §-ban kitűzött czélra szükséges adatokat a központi statisztikai hivatalnak a 3. §-ban megszabott korlátok között tett intézkedéséhez képest, megszerezni és beszolgáltatni. A véderőre vonatkozó azon statisztikai adatokat, amelyek a véderő érdekeinek szem előtt tartása mellett közzétehetők, a honvédelmi minister bocsátja a központi statisztikai hivatal rendelkezésére. Intézetek, testületek, egyletek és társulatok, valamint magánszemélyek is, a reájuk vonatkozó s a fentebbi czélra szükséges adatokat a felszólításhoz képest vagy közvetlenül a statisztikai hivatalhoz beküldeni, vagy az adatszolgáltatást elrendelő felhívásban megjelölt hatósági közegnek átszolgáltatni tartoznak. Magánszemélyek a jelen törvény 11. és 13. §§-aiban foglalt következmények terhe alatt, csakis oly statisztikai adatok beszolgáltatására kötelezhetők, amelyekre vonatkozólag a 3. § értelmében az Országgyűlés elé terjesztett és az Országgyűlés által elfogadott munkatervben vagy jelentésben határozottan meg van említve, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik. " Bár nem tartozik a szorosan vett népszámlálási témába, de adatvédelmi szempontból figyelemre méltó, hogy elődeink milyen aprólékosan törvényi szinten szabályozták azt, hogy az adatszolgáltatás teljesítését a jogi személyeknél (hatóságok és gazdasági társulások) a statisztikai hivatal mit és hogyan ellenőrizhet. A jogalkotó igyekszik garanciát adni arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzés a magánszemélyekre vonatkozó adatokra nem terjedhet ki. „10. § A központi statisztikai hivatal az adatszolgáltatás megbízhatóságának és szabályszerűségének megvizsgálása és ellenőrzése czéljából megtekintheti az adatszolgáltatásra kötelezett hatóságoknál, úgyszintén a hatósági felügyelet alatt álló intézeteknél, testüle112