NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

használását oly módon, hogy a célzott mintába került címeket az összeírok felkereshessék. Ez nem jelenti azt, hogy a felkeresett adatszolgáltatónak kötelező lenne válaszolni, csak arról lenne szó, hogy legalább fel lehessen kínálni az adatszolgáltatónak az adatfelvételben való önkéntes részvételt. 4. Összefoglaló értékelés a hazai nyilvántartások (regiszterek) használatának jelenérói és jövőjéről Ez a dolgozat csak vázlatos áttekintést adhatott erről a bonyolult és nehéz témáról. Más, különösen az észak-európai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a közigazgatási nyilvántartásokon alapuló népszámlálások megtartásának reális lehetősége csak egy hosszú folyamat eredményeként jöhet létre. A hazai nyilvántartások részleges áttekintése alapján is azt mondhatjuk, hogy Magyarországon e nyilvántartások népszámlálási célú felhasználás szempontjából még kezdetleges stádiumban vannak. Vannak olyan, a népszámlálás szempontjából fontos nyilvántartások, amelyek még fel sem álltak, például az épület és lakásnyilvántartás és vannak olyanok, amelyeknek népszámlálással kapcsolatos tartalmi harmonizációja el sem kezdődött (pl. egészség- és nyugdíj biztosítási nyilvántartások). A népszámlálás szempontjából leginkább szóba jöhető nyilvántartás a népesség-nyilvántartás adattartalma rendkívül szük - lényegében csak néhány demográfiai változóra terjed ki - és felhasználásának problémáit megtapasztalhattuk az 1990. évi népszámlálás előkészítése során Külön kell szólni a 2001. évben tervezett népszámlálás végrehajtásáról. Figyelembe véve a jelenlegi jogi környezetet, a szóba jöhető közigazgatási nyilvántartások technikai állapotát, tartalmi harmonizációjuk hiányát, a személyek azonosításának nehézségeit, a közvéleménynek a nyilvántartások statisztikai célú felhasználásával kapcsolatos bizalmatlanságát, azt mondhatjuk, hogy e népszámlálás végiehajtása főleg hagyományos módszerek alkalmazásával történhet. Ugyanakkor már e népszámlálás végrehajtása során is lehetnek olyan elemek, amelyek figyelembe veszik egy jövőbeni közigazgatási nyilvántartáson alapuló népszámlálás szempontjait. Ilyen szempont lehet az, hogy a népszámlálás címjegyzékét egy egységes címnyilvántartás részeként kezeljék, felhasználják egy olyan egységes, szabvány alapú hiteles címnyilvántartás kialakítására, amely lehetővé teszi a címek földrajzi azonosítását, és megfelel az európai normáknak is. E címnyilvántartás megteremtheti a közigazgatási (és statisztikai) alapnyilvántartások címadat-tartalmának ellenőrizhetőségét, a különböző alapnyilvántartások közötti, a címadatokon alapuló kommunikáció lehetőségét is. 194