NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

A nyilvántartások (regiszterek) felhasználása esetén tisztában kell lenni a nyilvántartás (regiszter) fogalmával. Az értelmező szótár szerint: „ regiszter: (Betűrendes) jegyzék, (tárgy) -mutató, füzet lapjainak a (bevágott) szélén a keresést megkönnyítő betűk, esetleg szók sora. " E meghatározás szerint tehát nyilvántartásnak (regiszternek) csak az azonosítást lehetővé tevő adatokat nevezzük, mely által az azonosított személyek, szervezetek egyéb adataihoz hozzáférhetünk. Úgy lehet ezt a szituációt jellemezni, hogy a regiszter egy telefonkönyv, aminek a segítségével azonosítjuk azt, akivel beszélni akarunk, és további beszélgetés során kapjuk meg az egyéb információkat. Jogi és technikai szempontból is fontos ezt a különbségtételt megtennünk, mert eltérő szabályok és technikai lehetőségek vonatkozhatnak- magának a regiszternek, illetve a „mögötte" levő adatállománynak a használatára. Számos félreértés forrása, hogy a nyilvántartás (regiszter) fogalmát eltérően értelmezik. Jelen tanulmányban a nyilvántartás (regiszter) fogalmát kiterjesztően használjuk, tehát a nyilvántartásba (regiszterbe) a mögöttes adatállományt is beleértjük. A népszámlálási felhasználás szempontjából is fontos e különbségtétel, mivel különböző adatállományok tartalmának azonosítása nem képzelhető el magának a regiszternek a használata nélkül. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a népszámlálási felhasználás esetén leginkább szóba jöhető nyilvántartás a személyi adat- és lakcímnyilvántartás. Népszámlálási szempontból felhasználható adattartalma a következő: név, (neme) születési hely, idő (kor) állampolgárság, lakó és/vag' tartózkodási hely. E nyilvántartás legnagyobb értéke, hogy - elvben - lefedi az ország egész lakosságát, így teljes körű adatállományról van szó. Az ország lakosságának jelentős része szerepel az egészségi- és nyugdíjbiztosítási, illetve adóhatósági nyilvántartásban. E nyilvántartások adattartalmának körét nem könnyű átlátni. Az egészség- és nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban az 1997. évi LXXX. és az LXXXI. törvények szerint a következő személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik (vázlatos felsorolás) „- személyi adatok (név, születési hely, év, hónap, nap) - lakóhely (tartózkodási hely) - foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység - rokkantsági, egészségi állapotra vonatkozó adatok - keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok" 171