NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

1.2.1. Az összeírás köre A teljes körű összeírás érdekében nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a lakásállomány valamennyi szegmense számbavételre kerüljön, azaz a lakásoknak az adatfelvétel szempontjából problémásnak mondható csoportjai sem maradjanak ki az felvételből. Össze kell tehát - a lakott lakásokat, akkor is, ha lakhatási (használatbavételi) engedéllyel még nem rendelkeznek; - a nem lakott (üresen álló) lakásokat, akkor is, ha még nem laknak bennük, de a használatbavételi engedélyt már kiadták, továbbá a csak idényszerűen használt (pl. tanyai) lakásokat; - a nem lakás céljára használt (irodának, rendelőnek stb. kiadott) lakásokat; - a személyi tulajdonban lévő üdülő- és nyaralóházakat, társasüdülők üdülőegységeit, függetlenül attól, hogy azokat üdülésre, pihenésre vagy huzamos idejű tartózkodásra (lakásként) használják; - a lakott egyéb lakóegységeket, vagyis a gazdasági, ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítményeket (üzlet, műhely, mosókonyha, garázs, raktár, présház, putri, kunyhó, lakókocsi stb.); - az intézeti háztartásokat

7 (a csecsemő- és gyermekotthonokat, diákotthonokat, kollégiumokat, nevelőotthonokat, munkásszállókat és alkalmazotti szálláshelyeket, kórházakat, szállodákat, panziókat, üdülőket, szociális otthonokat, szeretetházakat, otthonházakat stb.); - az összeírás körébe nem tartozó külföldi személyek által lakott lakásokat, üdülőket (ilyen esetekben csak a lakásadatok felvételére kerülhet sor, lehetőleg a lakók kikérdezése nélkül, a szomszédok, a gondnok segítségével vagy a házban lévő azonos típusú lakások adatai alapján); - az otthonházak lakóegységeit, ha lakóik az intézménytől független magánháztartást vezetnek. Nem tartoznak a lakás fogalmába, ezért nem szabad összeírni: - az eredetileg lakásnak épített, az eszmei időpontban más célra használt, és oly mértékben át is alakított helyiségeket, helyiségek csoportját, amelyek közvetlenül, visszaalakítás nélkül már nem használhatók lakásként; 7 Az intézeti háztartások speciális jellegéből adódóan számbavételük sajátos technikát igényel. Az intézeti háztartásokat itt a teljesség igénye miatt említjük meg, összeírásuk történetéről és a következő népszámlálásra vonatkozó tervekről a kötet egy másik tanulmánya részletesen beszámol. 72