NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

nem lakott, de lakható lakóházakat, tanyákat, nyaralókat, az egymástól független épületeket külön-külön. Ezek a lakott „intézeti épületekkel" együtt alkották a „lakóházak" csoportját. Az összeírt további lakott építmények közé a „lakott egyéb épületek" (a csak szolgálati lakást tartalmazó iskolai, hivatali, hatósági, gazdasági épületek) és a különféle „lakalkalmatosságok" (kunyhók, pajták, bódék, vasúti, cirkusz-, sátoroskocsik, hajók, nyári konyhák, barlanglakások stb.) tartoztak. Az immár hat oldal terjedelmű házigyűjtőíven az épület általános adatait ezúttal nem táblázatban, hanem az előnyomtatott válaszlehetőségek aláhúzásával kérték megadni. Megkérdezték, hogy az épület tulajdonosa ott lakik-e, és ha nem, mi az állandó lakásának a címe, rákérdeztek a háztelek nagyságára, az épület alapozására, a tetőszerkezet anyagára. A jelen-, illetve távollévők számán, nemén és az ideiglenesen jelenlévőkön kívül az épületben csak nyáron lakók számát is kérdezték, az ott tartózkodás okának megjelölésével (üdülés, munkavégzés, egyéb). Ez az elsősorban idegenforgalmi adatgyűjtést szolgáló kérdéscsoport a lakáskérdéseket tartalmazó táblázatban is helyet kapott. Az ivóvízellátásnál nemcsak a közkút, hanem a házi, körzeti, községi (városi) közkút és vízvezeték is szerepelt. A háború miatt légoltalmi óvóhely helyére és minőségére vonatkozó kérdés is szerepelt a házigyűjtőíven. A különböző lakáskategóriák is igen korszerűen, a maihoz nagyban hasonló módon kerültek meghatározásra. Lakásnak számított minden lakás céljára épített vagy átalakított, illetve más célra épített, de az összeírás időpontjában lakhelyül használt helyiség és műszakilag összefüggő helyiségcsoport. „Nem lakottnak" a berendezett (kibérelt), de az adott időpontban nem lakott lakásokat nevezték, megkülönböztetve ezeket a tényleg „üresen álló" lakásoktól. Az öszszeírás kiterjedt a csak idényszerűen használt tanyai lakásokra és a nyaralókra is, az adatok feldolgozására azonban nem került sor. A lakáskérdések egy részének felvételére a hagyományos módon, a házigyűjtőív második táblázatában került sor, más részüket azonban új megoldásként a fővárosi lakásíveket idéző, lakásonként kitöltendő lakásív-szelvényeken kérték. A tizenhárom kérdés és számos alkérdés nehezen áttekinthető adathalmazt alkotott. Gyűjtőívenként épületenként két lakás adatait lehetett erre az ívre felvezetni, ennél több lakásos épületek esetében „pótfélívek" alkalmazására került sor. 61