NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

Farkas János - Kovács Marcell AZ ÉPÜLET- ÉS LAKÁSÖSSZEÍRÁSOK FOGALMI RENDSZERE ÉS GYAKORLATA. A LAKÁSÁLLOMÁNY-TOVÁBBVEZETÉS MÓDSZERE, FOLYAMATOS LAKÁS STATISZTIKA A folyamatos és a lakásállományi statisztika információinak összevetésekor tapasztalható eltérések a modern európai statisztikai rendszerekben mindig leglévő problémáknak tekinthetők.

1 Megjelenésük a magyar statisztikai gyakorlatban is egyidős azzal, amikor a mai értelemben vett folyamatos lakásstatisztika (tehát a lakásépítkezések, és általában a lakásokkal kapcsolatos nem népszámlálási jellegű, általában éves megfigyelések köre) működni kezdett, és alkalom nyílt arra, hogy összevessék azt a népszámlálásból származó információkkal. A kiindulási alap a népszámlálás volt, de miután ez költséges, tízévenként végrehajtható állapotfelvétel, a lakásállomány bizonyos jellemzőinek változásáról ennél gyakrabban kell friss információval rendelkezni, hamar világossá vált, hogy a két dolog kétféle megközelítést, kétféle módszertant igényel. Végül az összevetés után az is kiderült, hogy a két statisztika kiegészíti egymást, épül egymásra. A szerteágazó módszertani és egyéb problémák megértéséhez szükséges a lakásállományra, lakáshelyzetre vonatkozó statisztikák - témánk szempontjából történő - osztályozása. A lakásstatisztikában módszertani szempontból lényegében kétféle adatgyűjtési szisztéma létezik: 1 Általánosságban is igaz, hogy ez a jelenség a statisztikai gyakorlatban minden olyan adatgyűjtéssel kapcsolatban felmerül, amikor egy jelenség megfigyelésére két vagy többféle, eltérő módszertani megközelítésű, vagy egyszerűen csak más-más szervezetek által végzett adatgyűjtést vezetnek be. 2 Szándékosan nem vállalkoztunk arra, hogy új — hagyományos értelemben vett - nómenklatúrát állítsunk föl, ez nem is lenne szükséges, hiszen több helyen is léteznek már az állami statisztikák különböző osztályozásai. Csupán tartalmi, a problémakör jobb megértését segítő csoportosításról van szó, amely nem sorol fel valamennyi létező statisztikát és bizonyosan maradnak átfedések, tisztátlan besorolások is. 52