NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái

előkészítése során is javasolta az adatfelvétel közvetlen végrehajtásáért felelős helyi szervezeteknek. Szintén segítheti az őszinte együttműködést, ha a felvételi kérdőívek a nemzetiség nyelvén is rendelkezésre állnak. A többnemzetiségű országokban gyakorlat, hogy az egy nemzetiség által lakott területeken az adott nemzetiség nyelvén készült kérdőívet használnak, és a kitöltés is a nemzetiség nyelvén történik. Néhány országban, ahol Magyarországhoz hasonlóan nemzeti kisebbségek is élnek, de számuk és arányuk nem indokolja a nemzetiségi nyelven való összeírást, a számlálóbiztost ellátják a számlálókörzetben várhatóan élő kisebbségek nyelvén készült kérdőívvel, amelyet a számlálóbiztos a kitöltés előtt átadhat az összeírásra kerülőnek. így az összeírtnak lehetősége van anyanyelvén is követni a kérdéseket. A nemzetiségi nyelven készült kérdőív csak segédanyag, a válaszokat a többségi nemzet nyelvén készült, országosan egységes kérdőívre kell bejegyezni, az ország hivatalos nyelvén. Magyarországon is ez utóbbi gyakorlatot volna célszerű követni. Erre már a népszámlálás területi előkészítése során fel kell készülni, egyrészt a korábbi népszámlálási eredmények, másrészt az összeírás lebonyolításáért felelős helyi szervezetek jelzése alapján felmérve a nemzeti, etnikai kisebbségek által lakott területeket. Szintén célszerű a nemzetiségi területeken - a magyar nyelvű szokásos propagandaanyag mellett - nemzetiségi nyelven készült reklámanyagot és felkérölapot is használni, amely anyanyelvén tájékoztatja a nemzetiségi lakosságot az adatfelvétel céljáról. Az adatszolgáltatók bizalmát, nyíltságát fokozhatja, ha az összeírás név nélkül történik. Az eddigi magyar népszámlálások során mindig szerepelt a kérdőíveken az összeírt családi és utóneve, azonban a nevet soha nem dolgozták fel. A név felvételének célja a családi, háztartási kapcsolatok megállapítása volt, illetve a bejegyzett háztartási, családi státuszra vonatkozó válaszok logikai ellenőrzésére szolgált. A végleges kérdőív kialakítása előtt meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e, indokolt-e a jelenleg tervezett háztartási, családi kérdések mellett a családi és utónév regisztrálása, vagy elegendő csak a monogram, esetleg az is elhagyható. Valószínű, hogy a név, különösen a pontos, hivatalos név elhagyása kedvező hatású volna nemcsak a nemzetiséggel összefüggő válaszra, hanem a teljes kérdőívre és a kikérdezés légkörére is. Ugyanakkor a név elhagyásával a felvételi tematika összhangba kerülne a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel, amelynek 8. §-a (mint arról korábban szó volt) kimondja: „A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa."