NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

megfogalmazzuk azokat az irányokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jövőben a közigazgatási nyilvántartások adatállományait népszámlálási célból mind hatékonyabban felhasználhassuk. Főleg annak az európai uniós elvárásnak kell a jogszabályi hátterét megteremteni, amely szerint - mint a nemzetközi kitekintésnél láttuk - az adminisztratív nyilvántartások használatának sikeres feltétele, hogy az adott ország statisztikai hivatala hozzájusson a megfelelő nyilvántartásokhoz és kombinálhassa az adatokat más rendszerekkel. Ennek érdekében a statisztikai törvényben általános felhatalmazást kellene adni arra, hogy statisztikai célból a Statisztikai Hivatal a közigazgatási nyilvántartásokból az adatokat „azonosításra alkalmas módon" vehesse át. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell azokat az alacsonyabb szintű jogszabályokat, amelyek kellő biztosítékot adnak arra, hogy ez az „utca" egyirányú legyen, tehát a statisztikai adatokat feldolgozó rendszerből más adatok a közigazgatási nyilvántartásokba ne áramoljanak vissza. Az adatvédelmi törvény rendelkezése szerint a különleges adatok (pl. vallás, nemzetiség) felvételéhez az adatszolgáltató írásbeli beleegyezése kell. Statisztikai felvétel és feldolgozás esetén ezt-az adatvédelmi törvényben is megfogalmazott szigorú és az adatgyűjtéseket rendkívül megnehezítő - szabályt enyhíteni kell. A népszámlálások értékes részét képezik a címlisták, amelyek további mintavételes statisztikai adatfelvételek nélkülözhetetlen eszközei. A jogszabálynak lehetővé kellene tennie ezen címlisták célzott, a „mögöttük" levő adatállományokból kiemelt ismérvekkel kombinált felhasználását oly módon, hogy a célzott mintába került címeket az összeírok felkereshessék. Ez nem jelenti azt, hogy a felkeresett adatszolgáltatónak kötelező lenne válaszolni, csak arról lenne szó, hogy legalább fel lehessen kínálni az adatszolgáltatónak az adatfelvételben való önkéntes részvételt. A hazai nyilvántartások részleges áttekintése alapján is azt mondhatjuk, hogy Magyarországon e nyilvántartások népszámlálási célú felhasználás szempontjából még kezdetleges stádiumban vannak. Vannak olyan, a népszámlálás szempontjából fontos nyilvántartások, amelyek még fel sem álltak, például az épület- és lakásnyilvántartás, és vannak olyanok, amelyeknek népszámlálással kapcsolatos tartalmi harmonizációja el sem kezdődött (pl. egészség- és nyugdíjbiztosítási nyilvántartások). A népszámlálás szempontjából leginkább szóba jöhető nyilvántartás a népesség-nyilvántartás adattartalma rendkívül szűk - lényegében csak néhány demográ25