NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

hogy van az országban 813 ezer gazdaságméretet el nem érő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartás is. (Együttesen ez a háztartások közel 41 százalékát jelentette.) Az elkövetkező időszak fontos feladata, hogy a különböző lakossági felvételeknek a mezőgazdasággal kapcsolatos témáit összhangba hozzuk egymással. Ez a megállapítás különösen érvényes a közeljövőbe sorra kerülő általános mezőgazdasági összeírásra és a népszámlálásra. E két felvétel közötti összhang biztosítására több megoldás kínálkozik: a) Az ÁMÖ és a népszámlálás adatainak személy, háztartás- és lakásszintű összekapcsolásának biztosítása. Igaz, hogy a két felvétel időpontja eltér egymástól (maximum 1-2 év), azonban ez az eltérés nem olyan jelentős, hogy a lakosság döntő részének azonosítását ne lehessen megoldani. Ha pedig az adatok összekapcsolása megtörténik, akkor olyan adatbázissal rendelkezünk, amely a legszélesebb igényeket is kielégíti. b) Ha az ÁMÖ és a népszámlálás adatainak összekapcsolására nincs mód, akkor a népszámlálás során néhány mezőgazdasággal kapcsolatos kérdést is fel kell tenni. A különböző lakossági felvételek - különösen az 1994. évi próbaszámlálás és az 1996. évi mikrocenzus - tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági földtulajdon, -használat esetleg a haszonállattartás és a mezőgazdasági munkavégzés témáját lenne célszerű a népszámlálási programba felvenni. c) Ha a népszámlálás teljes körű adatfelvételének programjába a mezőgazdasággal kapcsolatos konkrét témakört nem sikerül felvenni, akkor biztosítani kellene azt a lehetőséget, hogy a népszámlálást követő ELAR-felvételek kiemelten foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy e témát tekintve teljes körű területi információkat is magába foglaló adatállomány nem áll a döntéshozók rendelkezésére. A következő tanulmány a népszámlálások és a közigazgatási nyilvántartások kapcsolatával foglalkozik. A népszámlálások és a közigazgatási nyilvántartások története számos kapcsolódási pontot mutat. Az ókorban például a népszámlálási összeírások és a közigazgatási nyilvántartások nem váltak szét élesen - az adózási és katonai jellegű összeírások nyilvántartási . célokat is szolgáltak -, ezért főleg az újkorban, a gazdasági fejlődés bizonyos fokán lehet beszélni külön a nyilvántartások történetéről, amikor kezdik megkülönböztetni a statisztikai, illetve igazgatási célú összeírásokat. A közigazgatási nyilvántartások sokáig lényegében népességnyilvántartásokat jelentettek, és főleg az egyházi anyakönyvezésen alapultak. A XIX. század közepétől a legtöbb európai országban rendszeressé váltak a népszámlálások, kialakultak azok az alapvető módszertani megoldások, amelyek ma is jellemzik a legtöbb népszámlálást. 21