NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

szolgálathoz nem tartozó szerveknél is az adatok kezelése ennek figyelembevételével történjék. Bár ez nem vonatkozik a szerv saját célját szolgáló, belső információrendszerére, de ha külső adatszolgáltatásra kerül sor, mégis biztosítani kell az összhangot a különböző osztályozási rendszerekkel. (Ezért ajánlatos már a belső információrendszer kialakításánál figyelembe venni az egységesség követelményét.) „ 6. §. A KSH feladata: f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése g) más információrendszerek, a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatgyűjtések fogalmi és osztályozási rendszerének kialakításában való közreműködés" A statisztikai törvény 25. §-a ezt a problémát külön szabályozza, mégpedig úgy, hogy a különböző feladatok ellátása során, a társadalombiztosítási, az adó-, a cégnyilvántartási, az egészségügyi, az ingatlan-nyilvántartási, a pénzügyi jogszabályok végrehajtásánál és ellenőrzésénél az adott szervezet a gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó adatkezelésnél, az információ-rendszerek kialakításánál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni, hogy lehetővé váljék az adatok átadása-átvétele és többirányú hasznosítása. „25. §. A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH által közzétett fogalmakat és osztályozási rendszereket kell figyelembe venni. " A KSH-nak ezt a jogosultságát a népszámlálásnak maximálisan ki kell használnia oly módon, hogy a hagyományos és nemzetközileg egyeztetett népszámlálási fogalmakat egyeztetni kell az egyes nyilvántartási rendszerek által használt fogalmakkal. Ezek közé tartozik például a lakóhely, az iskolai végzettség, a foglalkozás és a munkáltató fogalma, illetve az ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódó osztályozási rendszerek. Bár nem a személlyel kapcsolatos információ, de a népszámlálás szempontjából fontosak a lakásokra vonatkozó adatok, ezért az ingatlannyilvántartás reformjakor el kell érni, hogy figyelembe vegyék a népszámlálás által használt lakásfogalom-rendszert. Az 1993-ban elfogadott statisztikai törvény rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy ezek a szempontok érvényesüljenek. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a népszámlálási szakembereknek információjuk legyen arról, hogy ki, mi189