NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben
ség-nyilvántartás személyi adatait beépítették a hagyományos módszerrel végrehajtott népszámlálások adatállományába. A táblázatból jól látható, hogy kritikus felhasználási terület a lakás- és a cégnyilvántartás. A tanácskozás pontokba szedve összefoglalta az adminisztratív nyilvántartások (regiszterek) népszámlálási célú felhasználásának helyzetét, és a következő főbb megállapításokat tet1. A költségek leszorítása, valamint a válaszadók terhének csökkentése találkoznia kellett a növekvő adatigényekkel. Ez vezetett Európában az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználásához. A helyzet természetesen országról országra különböző atekintetben, hogy milyen mértékűek és mennyire hozzáférhetőek az adminisztratív adatok 2. Számos országban konkrét terveket készítettek a kritikus adminisztratív nyilvántartások fejlesztésére. 3. Az adminisztratív adatok, nyilvántartások használatának sikeres megvalósulásához feltétel, hogy a statisztikai hivatal hozzájusson a megfelelő nyilvántartásokhoz, és kombinálhassa az adatokat különböző rendszerekkel. Ez középpontba helyezi az adatvédelem kérdéskörét, és a statisztikai hivatal megbízhatóságát. A statisztikai hivatalnak meg kell győznie a közvéleményt és a döntéshozókat, hogy az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználása nem veszélyezteti a személyiségi jogokat és az adatbiztonságot. A statisztikust nem az egyedi adatok érdeklik, hanem a népesség jellemzői. Az adatvédelem garantálható a megfelelő törvényi szabályozással, az adatvédelmi hatóságok ellenőrzésével és a modem technológiák alkalmazásával. 4. Az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználásában a megfelelő szint elérése lassú folyamat. Az északi országokban körülbelül 30 évig tartott, amíg elérték a jelenlegi színvonalat, pedig akkor a feltételek kedvezőbbek voltak. 5. Az adminisztratív nyilvántartások népszámlálási célú felhasználására elő kell készíteni ezeket a nyilvántartásokat oly módon, hogy módszertani szempontból megfeleljenek azoknak az igényeknek, amelyeket a hagyományos népszámlálások ki tudnak elégíteni (pl. a nyilvántartásban levő adatoknak a népszámlálásnál használt fogalmak szerinti megfeleltetése). 6. Az adminisztratív nyilvántartásokat nem csak népszámlálás céljából lehet felhasználni, hanem használhatók még a címlisták összeállításához, a hiányzó adatok kiegészítéséhez és a kisterületi statisztikai becslésekhez is. Áttekintve a tanácskozás anyagát megállapíthatjuk, hogy az országok egy része nem vagy nem kellő mértékben rendelkezik népszámlálási tematika szempontjából szóba jöhető igazgatási célú nyilvántartásokkal, pedig ez alapvető feltétele a nyilvántartások népszámlálási célú hasznosításának. Ha vannak is ilyen nyilvántartások sok esetben azok minősége nem megfelelő, pontatlan, fejlesztésük további feladatot jelent. Több országban a jogi környezet sem 185
