NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

géppel vezetett jogtárak, önkormányzatok ügyfél-tájékoztató rendszerei, önkormányzatok névés címjegyzéke stb.). A népszámlálás szempontjából meg kell említeni egy további fontos nyilvántartást, amely ugyan nem tartozik szorosan a közigazgatási nyilvántartások közé, de általános jellegű alapnyilvántartásnak kell tekintetni. Ez a társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíjbiztosítási) nyilvántartás. Kézenfekvő, hogy a népszámlálás szempontjából hasznosítható nyilvántartások közé tartoznak a KSH által kezelt - főleg a gazdasági szervezetek adatait tartalmazó - nyilvántartások. 4. ábra NÉPSZÁMLÁLÁS SZEMPONTJÁBÓL SZÓBA JÖHETŐ EONTOS ABB NYILVÁNTARTÁSOK (REGISZTEREK) Alapnyilvántartások: 1. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás 2. Társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíjbiztosítási) nyilvántartások 3. Adóhatóság nyilvántartása 4. Ingatlannyilvántartás 5. Cégnyilvántartás Szaknyilvántartások: 1. Országos gépjármű-nyilvántartás 2. Állampolgársági nyilvántartás 3. Útlevél-nyilvántartás 4. Idegenrendészeti nyilvántartás 5. Közszolgálati nyilvántartások KSH által kezelt statisztikai célú nyilvántartások, regiszterek A nyilvántartásokkal (regiszterekkel) kapcsolatos követelmények közé tartozik, hogy a nyilvántartás legyen hiteles, naprakész, a karbantartás forrásai legyenek meghatározottak, az adatvédelmi szempontok érvényesüljenek, a felhasználók köre legyen meghatározott. Ezeknek az elveknek egy része az igazgatási célú nyilvántartások esetében - pl. a naprakészség tekintetében - szigorúbban kell, hogy érvényesüljön, mint a statisztikai célú nyilvántartásnál. 170